- 514

Hipparkhosz, athéni tirannus. Harmiódosz és Arisztogeitón gyilkolta meg, s bár a merényletet személyes okokból követték el, mégis, mint a köztársaság első vértanúi kerültek be történelembe.

     - 370

Iaszón, Pherai tirannus, az egységes thesszáliai állam megalapítója. Mikor hadjáratra készült a perzsák ellen, katonai díszszemlét tartott, ott ölte meg két ifjú, az egész nép szemeláttára

- 353

Dión, szürakuszai tirannus. El kellett hagynia Szicíliát, de ie. 357-ben visszahívták. Az a törekvése, hogy a köztársaságot arisztokratikus állammá változtassa, erős ellenérzést váltott ki, és a végzetévé vált. Az athéni Kalüpszosz megfojtotta.

- 337

III. Artaxerxész Okhosz, perzsa király. Kegyetlen uralkodó volt, főként a kisázsiai szatrapák gyűlölték. Ie. 344-ben elfoglalta Egyiptomot, de uralkodásának utolsó éveiben meg kellett hátrálnia a növekvő makedón hatalom előtt. Egy Baogasz nevű eunuch gyilkolta meg, abban a reményben, hogy megszilárdítja a maga befolyását, ha az utóda kegyeibe férkőzik.

- 336

Arszész Artaxerxész legfiatalabb fia, Baogasz eunuch segítette a trónra. Amikor látta, hogy a király nem hajlandó az ő tanácsai szerint uralkodni, megölte.

- 330

III. Dareiosz Kodomannosz, az utolsó ókori perzsa király. Három döntő csatában alulmaradt Nagy Sándorral szemben. Baktriába szökött előle, ahol később Besszosz, a nagyhatalmú baktriai szatrapa parancsára meggyilkolták. Nagy Sándor királyi pompával temettette el a holttestét.

- 129

Scipio Africanus Minor, művelt politikus. Korának egyik legjobb szónoka, római konzul, Karthágó legyőzője, Tiberius Sempronius Gracchus ellenfele. Álmában ölték meg a demokraták hívei.

- 125

Tiberius Sempronius Gracchus, római tribun. A harmadik pun háború résztvevője. Földreformot dolgozott ki, és megpróbálta áthidalni a szakadékot a gazdagok, patríciusok, és a jogfosztott plebejusok között. Mielőtt harmadszorra is megválasztották volna tribunnak, összeütközésre került sor hívei és az optimaták között. Szenátorok verték agyon, s a cinkosaik azután a holtestét a Tiberisbe vetették.

- 72

Sertorius Quintus, római demokrata államférfi és hadvezér. Bőkezűen osztotta a hivatalokat és méltóságokat, ezért kegyvesztett lett. Díszlakomán ölte meg egy Perpenna nevű tiszt.

- 48

Gnaeus Pompeius Magnus, római hadvezér és politikus, a triumvirátus egyik tagja. Caesarral való összeütközése és a tőle elszenvedett veresége után Egyiptomba menekült, s ott XV. Ptolemaiosz király tanácsadójának parancsára orvul meggyilkolták.

- 43

Mayrcus Tullius Cicero, római politikus, legendás szónok és termékeny író. Marcus Antonius parancsára gyilkolták meg Formiae melletti birtokán.

37

Tiberius, római császár. Állítólag a halálos ágyán fojtotta meg takaróval testőrparancsnoka, Macro.

41

Caligula, a harmadik római császár. Öröklött epilepsziában szenvedett. Könyörtelen, féktelen despota, eltékozolta az egész államkincstárt és hihetetlen önkényességeket követett el. Cassius Chaerea pretoriánus ölte meg a császári palotában.

54

Claudius, római császár. Harmadik felesége, a későbbi Néró császár anyja, Agrippina ölte meg. Mérges gombát kevert az ételébe.

59

Agrippina, római császárné, Néró császár anyja. Néró császárságának első évében ő uralkodott, később tulajdon fia parancsára meggyilkolták.

69

Galba, római császár, Néró utódja. Az utána trónra lépő Otho parancsára gyilkolták meg.

96

Domitianus, római császár, Vespasianus fia, Titus fivére és utóda. Kegyetlen uralkodó volt, a nép gyűlölte. Sztehanosz, felszabadított rabszolga ölte meg.

222

Heliogabalus, erkölcstelenségéről hírhedt római császár. Erősen korlátozta a szenátus hatalmát. Megpróbálta meggyilkoltatni későbbi utódát, Alexander Severust, de ezzel magaellen lázította a pretoriánusokat. Azok agyonverték és a holttestét a Tiberisbe vetették.

235

Alexander Severus, római császár, Heliogabalus utóda. Nemes gondolkodású, művelt ember, de rossz hadvezér. Katonái ölték meg anyjával együtt, utóda a trák Maximinus Thrax parancsára mainzi táborában.

882

VIII. János, római pápa. Keményen elnyomta a római nemesség világi hatalmát. Meggyilkolták, és holtteste fölött választották meg az új pápát, I. Marinust.

928

VI. Leó, római pápa. Erős hatalomra tett szert, de csak fél évig birtokolta. Bérgyilkos ölte meg, politikai ellenfelei megbízásából.

X. János, római pápa. Börtönben ölték meg a veszedelmes, és befolyásos kurtizán, Marozia parancsára, aki a pápa szeretőjének, Theodorának a lánya volt. Theodora, az akkori római politika szürke eminenciása, olyan nagy hatalommal bírt, hogy szeretőjét a pápai trónra juttatta.

964

XII. János, római pápa. Kicsapongó életet folytatott. Mint esküszegőt, szentségtörőt és vérfertőzőt, politikai ellenfelei megölték.

974

VI. Benedek, római pápa. I. Nagy Ottó halála után Centius Crescentius római konzul utasítására az Angyalvárban megfojtották.

983

II. Ottó, német király, majd német-római császár. I. Ottó fia. Anyja kezdettől fogva nagy befolyást gyakorolt politikájára. Felkelést nyomott el Németországban, harcolt az arabokkal és görögökkel. Rómában halt meg, különös halállal: kesztyűjét erős méreggel itatták át. Felhúzta, és szörnyethalt.

998

XVI. János, pápa. V. Gergely ellenpápája. A hatalomért vívott harcban foglyul ejtették, kegyetlenül megkínozták, és megölték.

1170.12.29.

Thomas Becket, centerburyi érsek, a katolikus egyház hatalmának védelmezője. II. Henrik nevezte ki érseknek, mert azt remélte, hogy támogatni fogja érdeket. Becket azonban az egyházat fölébe helyezte az uralkodónak. A király parancsára ölte meg négy lovag a centerburyi székesegyház oltára előtt. Két évvel később a katolikus egyház szenté avatta.

1208.06.21.

Sváb Fülöp, német király. Már uralkodása kezdetén veszedelmes ellenfélre talált, a későbbi utóda, Welf Ottó és III. Ince pápa személyében. Viszályukba I. Premysl Ottokár cseh király is beleavatkozott. Fülöpöt (Welf) IV. Ottó parancsára, Ottó von Wittelsbach bajor gróf ölte meg.

1306.08.04.

III. Vencel, cseh király, az utolsó Premysl a cseh trónon. Olomoucban az esperes házában gyilkolta meg Konrad von Botenstein német zsoldos, amikor éppen hadjáratra készült I. Lokietek Ulászló lengyel király ellen. Az őrség lekaszabolta a németet, mielőtt megállapíthatták volna, hogy csakugyan gyilkolt-e.

1308.05.01.

(Habsburg) I. Albert, német császár. Ellensége volt II. Vencel cseh királynak, akinek a hatalma akkortájt növekedőben volt. 1304-ben be is tört Csehországba, de visszavonulásra kényszerült. III. Vencel megölése után fiát, Rudolfot ültette a cseh trónra. Albertet a történelemben Parricida Jánosként ismert unokafivére ölette meg Svájcban, örökösödési viszály miatt.

1399.02.14.

II. Richárd, angol király. A népnek ígért kedvezményeket a parlamentben nem tudta keresztülvinni. Rokonszenvezett a francia királyi udvarral, s ez Angliában ellenérzést váltott ki. 1399-ben unokafivére és későbbi utóda Henrik Hereford hercege foglyul ejtette, megfosztotta trónjától, és börtönbe vetette. A börtönben meggyilkoltatta, és mint IV. Henrik, maga ült a trónra.

1422.03.09.

Jan Zelivsky, radikális prágai huszita prédikátor, a prágai szegények szószólója. Tehetséges szervező volt, a szegény és a középrétegek vezére, a reakciós városi polgárság ellen. 1422.03.09.-én a prágai tanácstagok az Újvárosi Városházára csalták, s ott kilenc hívével együtt meggyilkolták.

1478.04.26.

Giuliano Medici, Lorenzo Medici fivére és társuralkodója. Mindketten Firenzében és Toscanában uralkodtak. A firenzei Pazzia család, IV. Sixtus pápa támogatásával, összeesküvést szított ellenük, amelynek során mindkettőjüket meg akarták ölni, a merénylőknek azonban csak Giuliano esett áldozatul.

1562.02.18.

Francois de Guise, herceg, a francia katolikus tábor vezére, a hugenották esküdt ellensége. Híveivel a vassyi vérengzés során hugenották százait mészárolta le, és ezzel elindította a hugenotta háborút. Orleánsnak vonultában a fanatikus hugenotta Poltrot de Méré agyonlőtte.

1572.08.24.

Gaspard de Chátillon Coligny, tengernagy a francia protestánsok vezére. A Katolikus Liga tagjai gyilkolták meg Henri de Guise parancsára. Guise herceg kivárta a St. Germain l’Auxerrois templomának harangszavát, s a gyilkosok élén betört Coligny házába. Egyikük megölte az admirálist és a holttestét kidobta az ablakon. Ez volt a kezdete annak a vérfürdőnek, amely Szent Bertalan –éj néven került be a történelembe.

1584.07.10.

Orániai Vilmos, németalföldi helytartó. Egy valószínüleg II. Fülöp szolgálatában álló Gérard nevű bérgyilkos lőtte agyon Delftben.

1588.12.23.

Henri de Guise, herceg a Katolikus Liga vezére, Le Balafrénak (Sebhelyesnek) is nevezték. III. Henrik, aki tartott a herceg növekvő hatalmától, meghívta az uralkodó karok és rendek ülésére, Blois-ba. A király dolgozószobájának előcsarnokában a király testőrségének negyvenöt tagja várta. Tőrdöfésekkel ölték meg. Mint mondják, Henrik király odament, hogy megnézze, és belerúgott, ártalmatlanná tett ellenfele holttestébe.

1589.08.01.

III. Henrik, francia király, a hugenották ellensége, a hírhedt Szent Bertalan-éj kezdeményezője. Sohasem volt szilárdan a kezében a hatalom. V. Sixtus pápa kiátkozta. A Guise család felbujtására Jacques Clément, fanatikus dominikánus barát gyilkolta meg, Párizs ostroma idején.

1610.05.14.

IV. Henrik, francia király, eredetileg a hugenották vezére. Azért, hogy a párizsiakat megnyerje magának, katolikus hitre tért. Néhány sikertelen kísérlet után gyilkolta meg Francois Ravaillac.

1672.08.20.

Jan és Cornelius Witt, polgári származású holland államférfiak. Állítólagos hazaárulásért a fanatizált hágai tömeg felkoncolta őket.

1757.01.05.

XV. Lajos, francia király. Gyenge, könnyen befolyásolható uralkodó volt. Tisztázatlan okokból, tőrrel támadt rá egy Damiens nevű orgyilkos. A király túlélte a támadást.

1762.07.17.

III. Péter, orosz cár, a Ropsa-erődben gyilkolták meg, az Alekszej Orlov vezette összeesküvők, az un. “hölgyforradalom” idején, amelynek eredményeképpen Nagy Katalin került a trónra.

1792.03.16

III. Gusztáv, svéd király, aki értelmetlen, eleve vesztes háborúba kezdett Oroszországgal. Elítélte a francia forradalmat. Anckerström kapitány lőtte agyon egy álarcosbálon.

1799.04.28.

Bonnier és Roberjot, francia követek. Rastattban egy huszárszázad ölte meg őket, állítólagos kémkedés miatt.

1801.03.23.

I. Pál, orosz cár. A gyengeelméjű cárt egy Pahlen gróf vezette összeesküvő-csoport ölte meg, mert nem volt hajlandó önként lemondani a trónról.

1807.05.29.

III. Szelim, török szultán, haladó szellemű reformátor. Az a törekvése, hogy európai mintára szervezze át hadseregét, végzetessé vált számára. Magaellen fordította a janicsárokat, s azok, unokaöccse parancsára megölték. Unokaöccse azután IV. Musztafaként követte a trónon.

1809.10.12.

I. Napóleon, francia császár. Schönbrunni tartózkodása idején egy Staps nevű német kísérelt meg merényletet ellene.

1810

Hans Axel Fersen, svéd marsall. Részt vett az amerikai függetlenségi háborúban. 1791-ben, fuvarosnak öltözve, egyik értelmi szerzője volt a francia királyi család szökési kísérletének. Elterjedt róla, hogy része van a trónörökös halálában, s a felbőszült tömeg meglincselte.

1812

Spencer Perceval, brit miniszterelnök. Valószínűleg bosszúból lőtte agyon John Bellingham kereskedő, a parlament épületének bejárata előtt.

1814

Fulgencio Yedros, Paraguay Köztársaság megalapítója. Utóda, Gasper de Francia lövette le, akinek földi maradványait a feldühödött tömeg, később kivitte az Inkarnáció templomának oltára alól, és a folyóba dobta.

1820.02.13.

Charles Ferdinand de Berry, herceg, X. Károly, francia király fia, a trón örököse. Velencében gyilkolta meg egy Louvel nevű merénylő.

1824.07.19.

Augustin de Iturbide, mexikói politikus, I. Augustin néven később Mexikó császára, a forradalom elindítója. Az ellenzék azonban szembeszegült vele, földönfutónak nyilvánította, és lelövette.

1829.01.01

Blanco, tábornok, Bolívia köztársasági elnöke Velazquez után, akit a Kongresszus megfosztott hatalmától. Az ellenzék képviselői gyilkolták meg.

1830

Antonio José Sucre, marsall, Bolívia második elnöke, a legendás felszabadító, Simon Bolívár barátja. Cartagena mellett gyilkolták meg, miután lemondásra kényszeríttették.

1831.10.09.

Joanész Antóniosz Kapodisztriasz, az első görög elnök. Önkényuralmi törekvései voltak. Egy politikai fogoly fia és fivére ölte meg.

1835.07.28.

Lajos Fülöp, francia király. Giuseppe Fieschi olasz kalandor támadt rá Párizsban. A merénylő huszonnégy puskacsövet kötött össze, és sütött el egyszerre, a pokolgép megölte Mortier marsallt és a király kíséretének negyven tagját. A király sértetlen maradt.

1840.06.10.

Viktória, angol királynő. Oxford pincér merényletet kísérelt meg ellene, de eredménytelenül.

1842.05.30.

Viktória, angol királynő. Újabb merényletet kísérelt meg ellene Francis komornyik.

1849.07.12.

Vilmos, herceg, későbbi porosz király és német császár. Niederingelheimi tartózkodása alatt próbálták meggyilkolni.

1850.05.22.

IV. Frigyes Vilmos, porosz király. Egy elmeháborodott tűzoltó kísérelt meg ellene merényletet. Parádés egyenruhában, amelyet maga tervezett és varratott, pisztollyal lőtt rá a királyra. Elmegyógyintézetbe került.

1854.03.27.

III. Károly Ferdinánd, Parma és Piacenza uralkodója. Meggyilkolásának oka a kegyetlen uralmával való általános elégedetlenség.

1856.12.08.

II. Ferdinánd, nápolyi uralkodó, s “legistenfélőbb király”. Megvédte ugyanis IX. Pius pápát a radikálisok elől, s menedéket nyújtott neki. Kegyetlenül üldözte a felkelőket és az ellenzék képviselőit. Támadója: Agesilao Milano.

1960.08.12.

I. Danilo, Montenegró első világi fejedelme. Uralkodása alatt viszályokra és nyílt összeütközésekre került sor a törökökkel, amelyek azonban Danilóra nézve kedvezően végződtek. Reformjaival ellenségeket szerzett az emigránsok között. Cattaróban gyilkolta meg egy Todor Kadics nevű szökevény montenegrói.

1861.07.14.

I. Vilmos, porosz király. A nacionalista Oskar Becker kísérelt meg merényletet ellene Baden-Badenben, de csak könnyebben sebesítette meg.

1866.07.05.

Otto von Bismarck, német államférfi. Németország porosz vezetés alatt történő egyesítését háborúk árán is igyekezett megvalósítani. Keményen lépett fel minden demokratikus megmozdulással szemben, végül népszerűtlenné vált. Egy Cohen-Blind nevű diák próbálta megölni.

1868.06.29.

III. (Obrenovic) Mihály, szerb fejedelem. Karadjordjevic Sándor hívei ölték meg a belgrádi Topcider parkban. Az összeesküvők élén Radovanovic ügyvéd állt.

1871.12.12.

Cirillo Antonio Rivarola, Paraguay Köztársaság elnöke. Erőszakos halállal halt meg a főváros utcáján.

1872.01.19.

I. Amadeus, II. Viktor Emánuel olasz király fia. Idegen létére került a spanyol trónra, ezért a spanyol Habsburgok hívei megpróbálták eltenni láb alól. A merénylet nem sikerült ugyan, de Amadeus megijedt, és inkább lemondott.

1872.02.08.

Richard Southwell Bourke, indiai angol király. A Port Blair-i fogház meglátogatása alkalmával ölte meg egy bebörtönzött muzulmán.

1874.07.13.

Otto von Bismarck, német kancellár. Eduard Kullmann kissingeni kádársegéd követett el ellene merényletet.

1875.08.06.

Gabriel Garcia Moreno, Ecuador elnöke, konzervatív politikus. Diktatúrája erős ellenszenvet váltott ki. Gyilkosai közvetlen környezetéből kerültek ki.

1876.06.04.

Abdul Aziz, török szultán. A politikai fordulat után, amelynek következményeképpen lemondott, meggyilkolták.

1877.08.12.

Juan Battista Gill, Paraguay Köztársaság elnöke. Bátyjával együtt erőszakos halált halt.

1878.11.17.

Umberto, olasz király. Passanente szakács próbálta megölni Nápolyban.

1879.02.21.

D. N. Krapotkin, harkovi kormányzó. Anarchisták gyilkolták meg.

1885.11.25.

XII. Alfonz, Spanyol király. Olívia, Bourbon-ellenes összeesküvő követett el merényletet ellene.

1887.03.01.

III. Sándor, orosz cár. A Narodnaja Volja terrorista csoport kísérelt meg merényletet ellene.

1890.07.07.

Mendez, Salvador Köztársaság elnöke. Politikai bukása után gyilkolták meg.

1891.03.27.

Belcsev, bolgár miniszter. Pánszlávisták ölték meg.

1895.07.15.

Sztepan Sztambulov, bolgár miniszterelnök. Az ellenzék ruszofil csoportja ölte meg.

1898.02.03.

José Maria Reyna Barrois, guatemalai elnök. Amikor diktátornak nyilvánította magát, unokafivére, Prosper Morales utasítására megölték.

1900.11.16.

II. Vilmos, német császár és porosz király. Schnapekné, egy elmeháborodott asszony fejszét dobott rá.

1901.03.06.

II. Vilmos, német császár. Dietrich Weiland brémai hajógyári munkás merényletet kísérelt meg ellene.

1902.04.15.

D. Sz. Szipjagin, orosz cári belügyminiszter. Balbasov diák ölte meg Pétervárott.

1904.06.16.

N. I. Bobrikov, Finnország orosz cári főkormányzója, a kemény, oroszosító politika szószólója. Eugen Schaumann merényletének esett áldozatul.

1905.02.17.

Szergej, nagyherceg, a cár nagybátyja, moszkvai főkormányzó. Kaljajev forradalmár diák bombája ölte meg.

1906.08.15.

P. A. Sztolipin, a cári kormány miniszterelnöke. Pétervártól nem messze fekvő, vidéki otthonában olyan bombamerényletet élt túl, amelynek következtében 27 ember meghalt, 32 pedig megsebesült.

1908.02.01.

I. Károly, portugál király és Lajos Fülöp, portugál trónörökös, köztársaságpártiak támadása következtében haltak meg Lisszabonban.

1908.02.28.

Mohamed Ali, perzsa sah. Forradalmárok ölték meg.

1911.02.22.

P. A. Sztolipin, a kijevi városi színházban halálosan megsebesíti egy forradalmár, a cár jelenlétében.

1912.02.22.

Francisco Indalecio Madero, mexikói köztársasági elnök. Helyettesével Suarez másodelnökkel együtt ölték meg a véreskezű, alkoholista Victoriano Huerta tábornok parancsára, aki elnöknek kiáltotta ki magát, de később börtönben halt meg.

1912.11.12.

José Canalejas y Mendez, spanyol miniszter. Anarchista merénylet áldozata lett.

1913.03.05.

I. György, görög király. Szalonikiben ölték meg.

1916.10.21.

Karl von Stürgkh, gróf, osztrák miniszterelnök. Ellenezte a népképviseletet az államigazgatásban. A szociáldemokrata Friedrich Adler lőtte agyon.

1918.07.30.

Vlagyimir Iljics Lenin, A szovjetállam megalapítóját és vezető dolgozóját a Michelson gyár gyűléséről visszatérőben két mérgezett pisztolygolyó sebezte meg. Ugyanezen a napon ölték meg a jobboldali eszerek Pétervárott M. S. Urickijt, és valamivel korábban V. V. Volodarszkijt. A Lenin ellen elkövetett merénylet híre az országban nagy felháborodást keltett.

1918.10.31.

Tisza István, gróf, magyar államférfi. Az államfordulat után, forradalmi katonák ölték meg, mint a “nemzeti szerencsétlenség okozóját”.

1918.12.14.

Paes, portugál kormányfő. Politikai ellenfelei ölték meg.

1919.01.08.

Karel Kramár, csehszlovák miniszterelnök. A pénzemberek érdekeit képviselő kormányfőt a prágai vár folyosóján támadta meg a tizennyolc éves A. J. Stastny. Golyója megcsúszott Kramár levéltárcáján, és így a miniszterelnök sebesülés nélkül megúszta.

1919.02.19.

Georges-Benjamin Clemenceau. A francia politikus a párizsi Franklin utcán Cottin merénylete következtében megsebesült.

1919.04.10.

Emiliano Zapata, mexikói forradalmár, a “legyőzhetetlen és megvesztegethetetlen”. Egy ellenforradalmár gyilkolta meg, aki később tábornoki rangot és százezer pesót kapott jutalmul.

1920.05.21.

Venustiano Carranza, a forradalom utáni első mexikói elnök. Menekülés közben ölték meg egy ellenzéki frakció tagjai, kihasználva egy reakciós puccs zűrzavarát.

1921.03.08.

Eduardo dato e Iradier, spanyol miniszterelnök. Anarchisták ölték meg.

1921.03.15.

Talaat pasa, török miniszterelnök. Politikai ellenfelei meggyilkolták.

1922.06.02.

Sir Henry Wilson, tábornok, brit tábornagy, az ír felszabadítási mozgalomesküdt ellensége. Egy ír hazafi ölte meg Belfastban.

1922.12.16.

Gabriel Narutowicz, lengyel elnök. Egy fanatikus gyilkolta meg, nem sokkal megválasztása után.

1923.01.05.

Alois Rasin, csehszlovák pénzügyminiszter, a nagytőke érdekeinek érvényesítője. Alois Soupal, tizenkilenc éves bankhivatalnok merényletet követett el ellene, és halálosan megsebesítette. Soupal azelőtt a CSKP tagja volt, de nézetkülönbségek miatt kilépett a pártból. Tette mégis a CSKP elleni kampány ürügyévé vált, és a kommunistaellenes államvédelmi törvény elfogadásához vezetett, amelynek alapján számos kommunista funkcionáriust ítéltek el.

1923.06.14.

Alekszander Sztambolijszkij, bolgár miniszterelnök. Katonai puccs áldozata lett.

1923.07.20.

Francisco (Pancho) Villa, tábornok, a mexikói forradalom legendás hőse. Politikai ellenfelei ölték meg (tizenkét gyilkosának tizenhárom golyója találta el). A merénylet hátterében Valles miniszter állt, s a későbbi mexikói elnök, Alvaro Obregón.

1924.06.10.

Giacomo Matteotti, olasz közíró, politikus és szocialista képviselő. Itália reformista szocialista pártjának titkára, elszánt antifasiszta. Mussolini parancsára elrabolták és megölték. Holttestét csak augusztus 6-án, a via Flaminiától nem messze találták meg.

1924

Benito Mussolini, fasiszta diktátor. Egyetlen év alatt négy merényletet élt át.

1926.08.01.

Primo de Rivera, spanyol miniszterelnök. Barcelonában merényletet követtek el ellene.

1928.07.17.

Alvaro Obregón, tábornok. Mexikó antiklerikális elnöke. Röviddel újraválasztása után ölte meg egy Cristeros nevű felbérelt fanatikus katolikus.

1932.05.06.

Paul Doumer, a II. Francia Köztársaság 13. Elnöke. Egy elzüllött orvos, az orosz emigráns Gorgulov gyilkolta meg.

1932.05.15.

Inukai, japán miniszterelnök. Államcsíny során ölte meg három tengerész-egyenruhás férfi, valószínűleg tisztek.

1934.12.01.

Sz. M. Kirov, a kommunista párt és a szovjetállam kimagasló személyisége. Egy megátalkodott áruló, a párt és a szovjethatalom ádáz ellensége gyilkolta meg Leningrádban.

1935.04.14.

Paul Avery, szakszervezeti dolgozó az USA-ban. A Fekete Légió fasiszta szervezet fanatizált tagjai embertelenül halálra korbácsolták.

1936.02.04.

Wilhelm Gustloff, a hitleri náci birodalom funkcionáriusa Svájcban. D. Frankfurter ölte meg Davosban, tiltakozásul az 1935-ben elfogadott zsidóellenes nürnbergi törvények ellen, amelyek lehetővé tették a zsidók kiirtását.

1936.08.13.

Calvo Sotelo, spanyol rendőrtiszt és monarchista képviselő. Megölése jeladás volt polgárháború kitörésére.

1937.02.19.

Graziáni, marsall, a fasiszta uralom megszállta Etiópia olasz alkirálya. Addis Abebában követtek el merényletet ellene.

1942.12.24.

Francois Darlan, francia tengernagy, politikus, a fegyveres erők vezérkari főnöke. A második világháborúban az Észak-Afrikában harcoló amerikai hadsereg vezérkaránál dolgozott. Egy francia diák merényletének esett áldozatul.

1948.01.30.

Mahatma Gandhi, hindu filozófus és politikus, a XX. Század egyik legkimagaslóbb személyisége, az indiai nemzeti felszabadító mozgalom vezére. Egy terrorista csoport élén álló művelt brahman, Godse újságíró ölte meg.

1948.09.17.

Folke Bernadotte gróf, a Svéd Vöröskereszt elnöke és az ENSZ különmegbízottja (főleg a Közel-Kelet ügyeiben). Izraeli terroristák ölték meg, a jeruzsálemi Stern cionista kémszervezet egy csoportjának tagjai, akiket Baruch Nadel ezetett.

1950.11.01.

Harry S. Truman, az USA elnöke. Két Puerto Rico-i követett el ellene sikertelen merényletet.

1950

Carlos Delgado Chalbaud, ezredes, venezuelai diktátor. Egy tiszti csoport és Adams, amerikai katonai attasé segítségével megdöntötte az ismert író, Romulo Gallegos, venezuelai elnök uralmát, két év múlva azonban meggyilkolták a soron következő diktátor, Jimenez ügynökei.

1951.07.20.

Abdullah Ibn Husszein, Jordán király. A brit gyarmatosító politika legmegbízhatóbb közel-keleti támogatója. Egy meccsen ölték meg.

1952.03.27.

Konrad Adenauer, az NSZK kancellárja. Ismeretlen tettesek robbanóanyagot tartalmazó csomagot küldtek neki. Felbontásakor a robbanás egy rendőrt megölt, hármat pedig megsebesített. Adenauer sértetlen maradt.

1952.12.27

Ferhad Hachet, tuniszi szakszervezeti vezető. A Vörös Kéz reakciós terrorista szervezet tagjai gyilkolták meg.

1955

José Antonio Remón, Panama Köztársaság elnöke. A lóversenytéri lelátón lőtték agyon.

1956

Anastazio Somosa tábornok, Nicaragua diktátora, az USA odaadó híve. Egy Rigoberto López Pérez nevű nacionalista lőtte le.

1956.04.10.

Mohamed Riza Pehlevi, iráni sah. Egy katonai díszszemlén akarták megölni. A tiszt, aki a merényletet elkövette, rosszul célzott, de a sah helyén egyébként is csak az őt gyakran helyettesítő alteregója, Mohtander állt uralkodói díszegyenruhában. Később egy újabb merénylet következtében, csakugyan életét áldozta uráért.

1957.07.26.

Castillo Armas, ezredes, guatemalai diktátor. Ő volt a parancsnoka annak az USA által pénzelt és felfegyverzett fegyveres inváziónak, amely megdöntötte Guatemalában a demokratikus rendszert. Az uralkodó juntán belül zajló hatalmi harcokban gyilkolta meg személyes testőrségének parancsnoka, R. Vasquez Sánchez.

1958.07.14.

II. Feiszal, iraki király. 1958-ban az Arab Szövetség (Jordánia-Irak) képviselője és a fegyveres erőinek főparancsnoka. Bagdadban, felkelés során ölték meg nagybátyjával, Abdul Ilahival együtt.

1959.09.25.

Salomon Bandaranike, Ceylon miniszterelnöke, a Ceyloni Szabadság Párt vezére, szociális újító. Belpolitikai válság idején ölte meg egy felbujtott fanatikus.

1960.08.28.

Hasszán Madzsali, jordániai miniszterelnök. A II. Husszein királynak szánt időzített bomba ölte meg. A király ezúttal is sértetlen maradt, akárcsak az előző nyolc merénylet alkalmával.

1960.10.12.

Asszanuma, japán politikus, a Japán Szocialista Párt elnöke, a békés együttélés elvének következetes érvényesítője. Kezdettől fogva küzdött a japánban létesítendő amerikai támaszpontok ellen. Egy tokiói nyilvános ülésen ölte meg egy japán terrorista.

1961.01.17.

Patrice Lumumba, a Kongói Köztársaság első miniszterelnöke, a gyarmatellenes politika képviselője. Mobutu ezredes puccsa idején elhurcolták, és Katangában orvul meggyilkolták.

1961.05.30.

Rafael Leonidas Trujillo Molina, a Dominikai Köztársaság diktátora és elnöke, gyűlölt és kompromittált sokszoros milliomos. Harmincegy évig tartódiktatúrája után a fővárosban Ciudad Trujillóban (amelyet a maga nevére keresztelt át) Juan T. Diaz tábornok ölte meg.

1961.09.18.

Das Hammarskjöld svéd diplomata, az ENSZ főtitkára. Repülőgép-szerencsétlenség áldozata lett az észak-rhodesiai Ndolába utaztában, amelynek körülményei nem zárják kin a merényletet.

1963.01.13.

Olympio Silvanus, Togo Köztársaság első államelnöke. Államcsíny során ölték meg az USA nagykövetségére való menekülési kísérlete közben.

1963.05.22.

Grigorisz Lambrakisz, a Görög Kommunista Párt vezető személyisége. Szalonikiben ölték meg, az un. Harmincnégyek pere után.

1963.11.02.

Ngo Dinh Diem, dél-vietnami államférfi, a legreakciósabb ázsiai politikusok egyike. Dél-Vietnám elnöke és diktátora. Katonai államcsíny során ölték meg.

1963.11.22.

John Fitzgerald Kennedy, amerikai elnök. Összeesküvés áldozata lett, amelynek háttere mind a mai napig nincs tisztázva. A rendőrség ugyan, mint állítólagos gyilkost, elfogta Lee Harwey Oswaldot, őt azonban nyomban rá agyonlőtte, és így örökre elnémította Jack Ruby.

1965.02.13.

Umberto Delgado, tábornok, portugál politikus. A Salazar diktátor ellen elkövetett sikertelen puccs után száműzték. 1961-ben részt vett a Santa Maria portugál hajó elrablásában, mint az illegális Portugál Nemzeti Felszabadítási Front vezére. Orvul meggyilkolták a portugál-spanyol határon.

1965.02.21.

Malcolm X., amerikai politikus, a néger haladó mozgalom képviselője, a Black Muslims vezére. Politikai ellenfelei ölték meg.

1966.09.06.

Hendrik French Verwoerd, reakciós dél-afrikai államférfi és kormányfő. Kormányzása alatt a Dél-Afrikai Unió 1961-ben kilépett a Brit Nemzetközösségből. Merénylet áldozata lett.

1968.04.11.

Rudolf Dutschke, a Németország Szociáldemokrata Pártja ideológusa, baloldali radikális diákvezér. Nyugat-Berlinben rálőtt és súlyosan megsebesítette a fiatalkorú, többszörösen büntetett Josef Bachmann, Napóleon és Hitler lelkes csodálója.

1968.06.05.

Robert Kennedy, amerikai szenátor, az USA elnökjelöltje, a meggyilkolt John F. Kennedy öccse. A 24 éves bevándorolt Szirhan lőtte le a Los Angeles-i Ambassador Szállodában. A merénylet politikai háttere tisztázatlan.

1969.12.31.

Joseph A. Yablonski, az USA Bányászszakszervezetének (UMWA) elnökségi tagja. A haladó szellemű szakszervezeti vezetőt, feleségét és 25 éves lányát politikai ellenfelei által felbérelt hivatásos bérgyilkosok ölték meg, brutális kegyetlenséggel.

1970.03.06.

Theodore Gold, az USA társadalmának demokratizálására alakult diákszervezet 23 éves tagja, a Columbia Egyetemen 1968-ban kirobbantott diáksztrájk vezére. A New York-i Greenwich Village művész negyedben történt robbantásnak esett áldozatul.

1970.03.08.

Makariosz, a görögkeleti egyház metropolitája, a Ciprusi Köztársaság első elnöke. Helikopterét egy háztetőről vették tűz alá, de csupán könnyebb sérülést szenvedett.

1970.03.09.

Ralph E. Faetherstone és William Herman (Che) Payne, néger extrémisták. A kocsijukba rejtett pokolgép végzett velük. Az autóroncsban az FBI megtalálta az ismeretlen merénylő üzenetét: “Én dinamittal válaszolok a ti igazságtokra !”

1970.04.06.

Carl von Spreti, NSZK guatemalai nagykövete. Baloldali felkelők Ciudad de Guatemalába hurcolták, s később agyonlőtték, mert a kormány nem fogadta el az elraboltnak politikai foglyokkal való kicserélésére tett javaslatukat.

1970.10.17.

Pierre Laporte, kanadai munkaügyi miniszter. Egy F. Simard nevű diák ölte meg. A Quebec felszabadításáért küzdő szélsőséges szeparatista front tagjai rabolták el, éppúgy, mint az angol diplomata James Crost. Ez utóbbit kicserélték több bebörtönzött szeparatistával, Laporte-t azonban megölték.

1970.10.20.

Belkászim Krím, az Algériai Köztársaság ideiglenes kormányának egykori helyettes miniszterelnöke és külügyminisztere. A frankfurti Intercontinental luxusszállóban gyilkosság áldozata lett.

1970.11.01.

Zyfryd Wolniak, lengyel külügyminiszter-helyettes. Nem teljesen tisztázott körülmények között ölte meg a pakisztáni M. Feroz Karachi repülőterén. A merénylő elvegyült a marian Spychalski lengyel államelnök üdvözlésére érkezett politikusok csoportjában.

1970.11.25.

VI. Pál, pápa, (családi nevén Giovanni Battista Montini). Gyakori külföldi utazásai egyikén a Fülöp-szigeti Manilában tőrrel támadt rá egy Mendoza nevű, papnak öltözött festő.

1971.04.07.

Vladimir Rolovic, stockholmi jugoszláv nagykövet. A nagykövetség épületében lőtt rá két emigráns, Miro barisic és Andrelko Brajovic, az NSZK-ban működő fasiszta, nácibarát terrorszervezet tagjai. Rolovic 1971.04.15.-én meghalt.