Konfucianizmus
A
kínai vallásosság fejlődésében, máig ható fordulatot
hozott Konfucius vallási, etikai reformja, a Konfucianizmus
kialakulása. A hagyomány szerint i.e. 550 és 480 között
élt, és észak-kínai szülőföldjén magas állami, közhivatali
méltóságokat viselt.
Tanító
tevékenységében sajátosan keveredett a filozófiai-etikai
elem, és a közvetlenül vallási mondandó. Nevéhez az
utókor öt kanonikus könyvgyűjteményt kapcsol. Ezek tartalma
zömében erkölcsi szabály, s részben tőle, részben tanítványaitól
származnak.
Konfucius
tanításának a középpontjában a helyes emberi cselekvések
kérdése áll. Fő elve szerint ne tegyél olyat, amit nem
akarsz, hogy mások tegyenek veled…
A
helyes viselkedés vezet el az igazsághoz, az igazság
győzelme pedig a társadalom legfontosabb érdeke.
A
Konfucianizmus kiindulópontja a patriarchális társadalom.
Király és szolga, apa és fiú viszonyában egyaránt az
előbbiek bölcs útmutatásai és az utóbbiak engedelmes
tettei a mértékadóak.
Az
emberi bölcsesség forrása a múlt, a régiek tanulmányozása.
E régiek is azt igazolják, hogy méltó emberi élet lényege
a mindenben való mértékletesség, a szorgalom, a jóság
és a kölcsönös tisztelet gyakorlása.
Különleges
jelentőségű, hogy a Konfuciánus etika nem maradt meg
az egyéni, erkölcsi létezés szabályozásánál, hanem kifinomult
társadalom- és államelméleti nézeteket képvisel.
Társadalomelméleti
kiindulópontja az, hogy a nép számára a fejedelmek fenntartása
irányadó, és példamutató. Az uralom alapja szerinte
a hadsereg, a táplálkozás, és a bizalom, amelyek közül
az első kettő időről időre nélkülözhető, a bizalom azonban
nélkülözhetetlen.
A
Konfucianizmus osztja, az ősök tiszteletével kapcsolatos,
közkeletű kínai nézeteket, s nem idegen tőle a hagyományos
mitológia elveinek elfogadása, tudomásulvétele sem.
Világképének a középpontjában a Tao áll, mint az állandóság,
változatlanság elve. Ez szabja meg az égitestek mozgását
csakúgy, mint az emberi tevékenység helyes elveit. Valójában
a Tao itt nem egyéb, mint a konzervatívan felfogadott,
örök erkölcsi törvény, a fiúi, állampolgári, házastársi
és baráti hűség legfontosabb foglalata.
Különösen
az Énekek könyve alapján, a Konfucianizmus az i.e. második
századtól Kína államvallásává vált.
A
Konfucianizmusban keveredik a bürokratikus konzervativizmus,
a Taoizmus irracionális misztikájával, és a Buddhizmus
szerteágazó hatásával, és a kínai Univerzalizmus etikájával.
A Konfucianizmus, mint vallás, ma is egy tágabb keretet
ad.