Konfucianizmus

 

A kínai vallásosság fejlődésében, máig ható fordulatot hozott Konfucius vallási, etikai reformja, a Konfucianizmus kialakulása. A hagyomány szerint i.e. 550 és 480 között élt, és észak-kínai szülőföldjén magas állami, közhivatali méltóságokat viselt.

Tanító tevékenységében sajátosan keveredett a filozófiai-etikai elem, és a közvetlenül vallási mondandó. Nevéhez az utókor öt kanonikus könyvgyűjteményt kapcsol. Ezek tartalma zömében erkölcsi szabály, s részben tőle, részben tanítványaitól származnak.

Konfucius tanításának a középpontjában a helyes emberi cselekvések kérdése áll. Fő elve szerint ne tegyél olyat, amit nem akarsz, hogy mások tegyenek veled…

A helyes viselkedés vezet el az igazsághoz, az igazság győzelme pedig a társadalom legfontosabb érdeke.

A Konfucianizmus kiindulópontja a patriarchális társadalom. Király és szolga, apa és fiú viszonyában egyaránt az előbbiek bölcs útmutatásai és az utóbbiak engedelmes tettei a mértékadóak.

Az emberi bölcsesség forrása a múlt, a régiek tanulmányozása. E régiek is azt igazolják, hogy méltó emberi élet lényege a mindenben való mértékletesség, a szorgalom, a jóság és a kölcsönös tisztelet gyakorlása.

Különleges jelentőségű, hogy a Konfuciánus etika nem maradt meg az egyéni, erkölcsi létezés szabályozásánál, hanem kifinomult társadalom- és államelméleti nézeteket képvisel.

Társadalomelméleti kiindulópontja az, hogy a nép számára a fejedelmek fenntartása irányadó, és példamutató. Az uralom alapja szerinte a hadsereg, a táplálkozás, és a bizalom, amelyek közül az első kettő időről időre nélkülözhető, a bizalom azonban nélkülözhetetlen.

A Konfucianizmus osztja, az ősök tiszteletével kapcsolatos, közkeletű kínai nézeteket, s nem idegen tőle a hagyományos mitológia elveinek elfogadása, tudomásulvétele sem. Világképének a középpontjában a Tao áll, mint az állandóság, változatlanság elve. Ez szabja meg az égitestek mozgását csakúgy, mint az emberi tevékenység helyes elveit. Valójában a Tao itt nem egyéb, mint a konzervatívan felfogadott, örök erkölcsi törvény, a fiúi, állampolgári, házastársi és baráti hűség legfontosabb foglalata.

Különösen az Énekek könyve alapján, a Konfucianizmus az i.e. második századtól Kína államvallásává vált.

A Konfucianizmusban keveredik a bürokratikus konzervativizmus, a Taoizmus irracionális misztikájával, és a Buddhizmus szerteágazó hatásával, és a kínai Univerzalizmus etikájával. A Konfucianizmus, mint vallás, ma is egy tágabb keretet ad.