Érdekes 13

Érdekes 13

( 2001.)

Egymillió fontos bélyeg

London, 2001., november 21. (MTI-Panoráma) - Javában folyik a nagy karácsonyi bélyegvadászat Nagy-Britanniában. A kapitális "vad", a "gyémántbélyeg", egymillió fontot ér.

A bélyegvadászok "fegyvere" a pénz. Csupán venniük kell a 12 darabos, elsõ osztályú karácsonyi bélyegsorozatokból, a többi már a szerencse dolga. A bélyegek között van 25 darab 10 ezer fontot érõ úgynevezett zafírbélyeg, 5 darab 50 ezer fontos rubinbélyeg, és egy darab 1 millió fontos gyémántbélyeg.

Annak sem kell azonban elkeserednie, aki egyetlen "drágaköves" bélyeget sem talál: 12 karácsonyi bélyege mindenképpen lesz.

A bélyegvadászat december 24-ig tart. Hogy mennyibe kerül egy sorozat, arra nem tért ki a hír.

Télapó-akadémia Moszkvában

Moszkva, 2001. november 21. (MTI-Panoráma) - Egy moszkvai iskolai falai között a héten megnyitotta kapuit Oroszország elsõ "Télapó-akadémiája". Az intézmény hallgatói egyebek mellett az orosz néprajzot, valamint a karácsonyi hagyományokat fogják tanulmányozni.

A kurzust elvégzõk bizonyítványt is kapnak arról, hogy ezentúl hivatásos Télapónak - oroszul Gyed Maróznak - kell tekinteni õket.

Télapó-múzeumot többet is számon tartanak a világon, Finnországban és Norvégiában is van ilyen intézmény. Hivatalos Mikulás- vagy Télapóképzõ viszont eddig csak az Egyesült Államokban volt.

Az iskola kezdeményezõi között van Jurij Luzskov moszkvai polgármester és az északi vologdai terület kormányzója, Vicseszlav Pozgoljev is, akik 2000-ben elindították a "Velikij Usztyug - a Télapó hazája" címû rendezvény-sorozatot. A vologdai területen fekvõ õsi orosz város ugyanis a "fõ-Télapó", otthona, aki az új hagyomány szerint minden évben Moszkvát is meglátogatja, az õ feladata például a Kreml újévi fenyõfáján a gyertyák meggyújtása.

A nagy befolyással bíró orosz ortodox egyház is kész elismerni a Télapó-hagyományt, szeretné azonban, ha a mesefigura keresztény tartalmat kapna. Makszimilian vologdai püspök szerint számos olyan ortodox szent élt Velikij Usztyug vidékén, akiknek jellembeli vonásaival "életrajzírói" kiegészíthetnék Gyed Maróz személyiségét. Ahhoz nem ragaszkodik az egyház, hogy a Télapó annak rendje és módja szerint meg is keresztelkedjen. Egyáltalán nem látják viszont szívesen környezetében az olyan "pogány" személyeket, mint Baba-Jaga boszorkány.

Gyed Maróz nemzetközi kapcsolatai viszont jól alakulnak: 1999 utolsó napjaiban látogatást tett a Mikulásnál, a lappföldi Santa Clausnál, és a helyi adminisztráció vezetõje, valamint a vologdai kormányzó jelenlétében együttmûködési megállapodást írt alá finnországi kollégájával.

Széplányblokád Sao Pauloban

Sao Paulo, 2001. november 23. (MTI) - Gyönyörû lányok ezrei bénították meg a forgalmat csütörtökön a brazíliai Sao Paulo elõkelõ és üzleti negyedeiben, miután tömegesen jelentkeztek egy modellügynökség 100 ezer dolláros álláshirdetésére.

Mintegy 10 ezer, 13 és 25 éves közötti hölgy gyûlt össze a Mega modellügynökség székházának környékén, hogy elnyerje a pályázatot, amelynek fõdíja a tetemes pénzösszeg mellett egy négy évre szóló szerzõdés volt. A rendõrség az egyre növekvõ tömeg miatt kénytelen volt lezárni a fõbb közlekedési csomópontokat a városrészben, több tíz kilométeres forgalmi dugókat okozva ezzel Dél-Amerika legnagyobb városa körül.

A széplányblokádot azzal sem sikerült felszámolni, hogy az ügynökség szervezõi egy idõ után sorszámokat osztottak ki a jelentkezõk között. Az elégedetlenkedés jeleit mutató közlekedõk és lányokat kísérõ anyukák bíráló megnyilatkozásai mellett a járókelõk jelentõs része hangos tetszésnyilvánítással értékelte a nem mindennapi közlekedési akadályt.

Virtuális betegellátás

Düsseldorf, 2001. november 24. (MTI-Panoráma) - A kamera, mobiltelefon és komputer együttes használata a jövõben lehetõvé teszi, hogy operált betegek a mûtétet követõen az eddiginél rövidebb idõt töltsenek kórházban.

A bochumi egyetemi klinikákon ugyanis hetek óta mûködik már az úgynevezett "telegyógyászat" (Telemedizin) projekt, aminek segítségével kísérleti személyeknél virtuális "televíziós látogatás" helyettesíti az orvost.

Az egészségügyi adatokat maga a páciens szolgáltatja és otthonából eljuttatja a klinikának. Digitális kamerával felvételt készít kezelt testrészérõl, majd a fotót elektronikus úton továbbítja a klinikára. Emellett az otthon tartózkodó páciens hordozható televíziós képernyõn keresztül naponta válaszol a hogyléte felõl érdeklõdõ kérdésekre.

Szükség esetén akár képtelefon kapcsolat is létrehozható a beteg és orvosa között. A páciensnek csak abban az esetben kell visszaérnie a klinikára, ha kezelésében komplikációk lépnek el - áll a dpa jelentésében.

Gombócevõ világrekord Legyesbényén

Budapest, 2001. november 25. (MTI) - Pál László szobafestõ egy óra alatt 164 szilvalekváros gombócot evett meg a hét végén a Szerencs melletti Legyesbényén rendezett versenyen, s ezzel Guinness-rekordot ért el - tájékoztatták a szervezõk az MTI-t.

A helyi illetõségû férfi közjegyzõ által hitelesített teljesítménye 3 gombóccal szárnyalta túl a korábbi világcsúcsot.

A rekordkísérletnek - több száz érdeklõdõ jelenlétében - heten fogtak neki a község mûvelõdési házában. A versenyszabályzat szerint a legyesbényei asszonyok háromdekás gombócokat fõztek.A versengésre készülõk az elmúlt napokban rendszeresen tréningeztek, egy-egy nekifutásra 20-20 gombócot "tüntettek" el.

Kötelezõ idegennyelv-tanulás - parancsra

Peking, 2001. november 26. (MTI) - Nincs könnyû dolguk a kínai fõváros rendõreinek: a legújabb parancs szerint meg kell tanulniuk négy idegen nyelvet a 2008-as olimpiára történõ felkészülés jegyében.

Hogy a négy nyelv fejenként értendõ-e, vagy egy-egy rendõrnek elegendõ egyet-egyet elsajátítania, az nem derül a pekingi sajtójelentésekbõl, az viszont biztos, hogy a következõ hét évben a pekingi rendõrök rendszeresen járhatnak majd angol, orosz, japán és arab órákra.

A kínai fõváros rendõrfõnöke hangsúlyozta, hogy a nyelvi programnak köszönhetõen a rendõrök könnyebben látják el majd feladataikat az olimpiai játékok idején, amikor is igencsak felszökik a külföldi vendégek száma. Hozzátette, hogy minden rendõrnek kötelezõ a nyelvtanulás, függetlenül rangjától, beosztásától és tevékenységi körétõl.

Az akció startjaként Peking rendõrei között már ki is osztottak tízezer Angol nyelv rendõröknek címû tankönyvet. A legbiztatóbb számukra az, hogy a legnehezebb nyelvek egyikén - kínaiul - könnyedén megtanultak, ráadásul még egészen kis gyermekként.

Mérgezõ algák az Adriai-tengerben

Zágráb, 2001. november 26. (MTI) - Melegebb vizekben honos mérgezõ algák jelentek meg az Adriai-tengerben és alkalmazkodtak a valamivel északabbra esõ földrajzi szélességhez - jelentette a Dubrovacki list címû dubrovniki lap.

A Hvar-szigeti Stari Grad közelében már évekkel ezelõtt felfedezett, több hektárnyi "caulerpa taxifolia" tengerfenéki moszattelepek mellett még két mérgezõ algafaj tûnt fel, a "caulerpa prolifera" és a "caulerpa racemosa" - írta a dubrovniki újság. E házi akváriumokban is gyakori, szemre szép trópusi moszatok genetikailag alkalmazkodnak a nem trópusi övezetek életfeltételeihez. Mivel új letelepedési helyükön nincsenek természetes ellenségeik, zavartalanul terjednek, és kiölnek minden más életformát.

A Hvar-sziget Stari Grad öblében megjelent nagy "caulerpa taxifolia" telepek közelében észlelték a valamivel kevésbé agresszív "caulerpa prolifera"-t, a sziget déli oldala elõtt húzódó Pakleni-szigetek mentén pedig tavaly a "caulerpa racemosa"-t.

Eddig fõleg mésszel és rájuk borított fekete fóliával próbáltak védekezni az algafajok ellen. A fólia meggátolja a fotoszintézist, aminek hiányában kipusztul a moszat. Mivel Hvar-sziget környékén algákkal táplálkozó trópusi csigát is találtak a tengerben, felvetõdött a gondolat, ajánlatos volna-e esetleg ezeket telepíteni az Adriai-tengerbe. Nyílt kérdés azonban, hogyan viselkednek majd e csigák, ha felélik a moszatot és más táplálékra szorulnak.

Postai újdonság: az önbélyeg - bárki csináltathat magáról

London, 2001., november 27. (MTI-Panoráma) - "Megbélyegezhetik magukat", azaz saját képmásukat tetethetik postai bélyegeikre újabban a britek.

Eddig a brit királyi posta eleven halandóknak nem biztosította ezt a halhatatlan lehetõséget, életükben csakis az uralkodó család tagjai kerülhettek bélyegekre. Rajtuk kívül persze mások is szerepelhettek bélyegeken, csak nekik elõbb meg kellett halniuk, ráadásul elõtte még híressé is kellett válniuk.

Mostantól több brit postahivatalban is készítenek élõ, kutya által sem ismert személyekrõl olyan fényképeket, amelyek azután az illetõ által vett bélyegeket díszítik - vagy csúfítják. Ezeket a bélyegeket azután a vevõ használhatja is a normális levélpostai forgalomban.

A brit királyi posta elsõsorban a karácsonyi üdvözlõlapok szezonjában számít nagy "önbélyegzési" lázra. A saját képmású bélyegekbõl húsz darab 12 font 95 pennybe kerül, alig két és félszer annyiba, mint normális bélyegbõl ugyanannyi postai értékû.

Tabletta helyett fogamzásgátló tapasz

Washington, 2001. november 27. (MTI-Panoráma) - Az amerikai egészségügyi hatóságok zöld jelzést adtak a fogamzásgátló tapasz alkalmazásához. A tapasz a bõrön át ugyanazokat a hormonokat juttatja a szervezetbe, mint amelyeket az antibébi tabletta is tartalmaz. A tapaszt hetente egyszer kell cserélni és állandó használat esetén minden negyedik héten szünetet kell beiktatni.

A négyzet alakú tapasz hatását tekintve nagyon hasonló a tablettához - jelentette be Dena Hixon, az FDA, az amerikai élelmiszer- és gyógyszer-engedélyezési hatóság munkatársa, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a szer megbízhatóságát a 90 kilónál súlyosabb nõk esetében befolyásolhatja a testsúly. A klinikai tesztek ugyanis azt mutatják, hogy az "Ortho evra" elnevezésû fogamzásgátló tapasz alkalmazása ellenére néhány túlsúlyos asszony teherbe esett. Az is igaz viszont, hogy kevesebb nõ feledkezik meg a tapasz használatáról, mint ahány elfelejt tablettát bevenni.

Az új fogamzásgátló módszer egyszerû: a tapaszt a terhességet nem kívánó nõ hasára, hátsójára vagy felsõ testére kell ragasztani. Három egymás utáni héten hetente egyszer cserélni kell, azután - akárcsak a tabletta esetében - egy hetet ki kell hagyni.

Az amerikai gyógyszer-engedélyezési hatóság, az FDA azt ajánlja, hogy minden esetben a test más és más helyére ragasszák a tapaszt, amely különben fürdés vagy uszoda látogatása esetén is a testen marad. Ha ellenben a vízben mégis leválna, úgy azonnal másikkal kell pótolni.

Az ösztrogén és progeszteron hormont tartalmazó fogamzásgátló tapasznak ugyanazok a mellékhatásai lehetnek, mint a tablettának és - fõleg dohányos nõknél - éppen úgy növelhetik a trombózis, a szívinfarktus és az agyvérzés kockázatát.

Az Ortho-McNeil cég által elõállított fogamzásgátló tapasz receptköteles és jövõre kerül kereskedelmi forgalomba az Egyesült Államokban. Ára várhatóan hasonló lesz az antibébi tabletták árához.

Nátriumos légkörû bolygót fedeztek fel naprendszerünkön kívül

Washington, 2001. november 27. (MTI) - Elsõ ízben fedeztek fel amerikai csillagászok olyan, naprendszerünkön kívüli bolygót, amelynek légkörében nátriumot találtak. A felfedezés, mint azt az amerikai ûrkutatási hivatal, a NASA kedden közölte, a Hubble ûrteleszkóp felvételeinek volt köszönhetõ.

A Jupiterhez hasonló méretû planéta a Pegazus-csillagképben található, mintegy 150 millió fényévre a Földtõl, és a bolygó egy, a mi Napunkhoz hasonló csillag körül kering. Mivel attól alig hatmillió kilométerre van, három és fél naponta kerüli meg. A közelség miatt a felszínén akár 2000 Celsius fok is lehet. Az új bolygót HD 209458-nak keresztelték el. "Ez a felfedezés új, izgalmas szakaszt nyit a naprendszerünkön kívüli bolygók felkutatásában, és ennek során megkezdhetjük a más csillagok körüli atmoszférák összehasonlítását" - jelentette ki David Charbonneau, a pasadenai technológiai intézet csillagásza egy sajtókonferencián, hozzátéve: immár nem tûnik lehetetlen feladatnak olyan galaktikán kívüli planéták keresése, amelyeken a földihez hasonló élet van.

Az amerikai légkörkutató központ szerint a Hubble ûrteleszkópon keresztül a jövõben olyan, a Földre jellemzõ vegyületek után kutatnak az újonnan megismert bolygón, mint például a metán, a víz és a kálium.

Az asztronómusok eddig 76 bolygót fedeztek fel a naprendszerünkön kívül, s ezekbõl 15-nek ugyanolyan forró a légköre, mint a Jupiter-típusúaknak.

Vágóhídi tárlat - az anatómia páratlanul meghökkentõ mûvészete

Brüsszel, 2001. november 28. (MTI) - Brüsszelben látható a világ talán legkülönösebb kiállítása, amelyre szeptember óta naponta ezrével tódulnak a megbûvölt látogatók. A német nevével Körperweltennek (Testvilágok) nevezett kiállítás az emberi test hatalmas, soha nem látott, páratlanul meghökkentõ panorámája.

Ez a kiállítás olyan szemléletes közelségben és változatosságban, hol egészben, hol részekre bontva, szoborszerûen és mégis "élõn" mutatja be az ember testét és mûködését, amit korábban nem hogy a hétköznapi ember, de az orvostanhallgató vagy a tudós anatómus sem láthatott.

Itt nem gyolcsba csavart, évezredek alatt szárazra aszalódott egyiptomi múmiák vannak légmentesen zárt üvegkamrában, nem Lenin bebalzsamozott testének feje látható tisztes távolból, nem bonctermi holttestek vagy csontvázak sorakoznak, hanem természetes helyzetekbe állított, körüljárható és közelrõl, üvegfal nélkül tanulmányozható emberi testek, melyeket egy ötletes eljárással romolhatatlanná preparáltak.

Az ötlet és az eljárás egy kissé bogaras német anatómia professzor, Günther von Hagens mûve, aki jó húsz éve dolgozta ki az emberi test plasztifikálással való preparálását a heidelbergi egyetemen, és egyre bõvülõ kiállítását a kötetlen formában való tanítás eszközének szánta.

A plasztifikálás abból áll, hogy az emberi szervet vagy az egész testet acetonfürdõben megszabadítják nedveitõl és zsírszöveteitõl. Elõbb mínusz 25 fokon kiszárítják, majd szobahõmérsékletû acetonfürdõben zsírtalanítják. A testet ezután polimeroldatba merítik, s az elpárolgó aceton helyébe benyomul a rugalmas átlátszó mûanyag, amely aztán kitölti és végleges formát ad neki. A szilikonnal feltöltött testek hajlékonyak, az epoxi gyantákkal és más anyagokkal feltöltöttek merevek lesznek.

A különleges brüsszeli kiállításon 200 teljes emberi test és sok száz szerv, vagy részleges testtáj mutatja be a csontozatot, az izületeket, a mozgás mûködését, az idegrendszert, a szívet és az érrendszert, az emésztõrendszert és szerveit, a légutakat és a tüdõt, a szaporodás szerveit, az embrió fejlõdését az anyaméhben.

Egy sakkasztal elõtt bõr nélküli, felnyitott koponyájú férfi ül és elmélyülten mered mûszemével a bábokra. Két másik test úszó helyzetben mutatja egy nõ és egy férfi testét, az izmok játékával. Más preparátumok futó, dobó, vívó helyzetben mutatják az izmok megfeszülését, az izületek elmozdulását.

Rendkívül látványos az a csontváz, amelyen csak a teljes érrendszert és a szívet hagyták meg vagy amely hasonló módon az idegpályák sûrû hálózatát mutatja. Nagy hatást tesz a látogatókra egy nem dohányzó és egy dohányzó ember tüdejének egymás mellé tett elrettentõ példája, a kátránytól szinte feketére pöttyözõdött tüdõ látványa.

A kiállítás legnagyobb darabja egy ágaskodó lovat megülõ férfi, ahol ló és lovasa egyaránt bõr nélkül, felbontott, látványosan megfeszülõ izmokkal látható. Megbûvölõ hatású az oldalról metszetként felnyitott nõi testben látható magzat.

Külön elválasztott anatómiai részben ábrázolták a magzat fejlõdését a néhány napos embrióállapottól a születési helyzetig. Ikermagzatokat és különféle fejlõdési rendellenességeket is bemutat a kiállítás ebben az elkülönített részben, amely elõtt tábla hívja fel a látogatók figyelmét, hogy csak az lépjen be, aki fel van készülve az esetleg nehezen viselhetõ látványokra is.

A kiállításra este 23 óráig áradnak az érdeklõdõk, a gyerekeket sem tanácsolják el a merõben szokatlan élményeket nyújtó testvilágtól. Az sem rettenti vissza a látogatókat, hogy a brüsszeli rendezõk némileg bizarr módon az anderlechti vágóhíd alagsori helyiségeiben rendezték be a kiállítást. Egy felháborodott brüsszeli lakos bírósággal akarta bezáratni a szerinte jó ízlést és közerkölcsöt sértõ látványt, de hiába.

Az elsõ, japáni bemutatót 2 és félmillióan nézték meg, Bécsben félmillió látogatót vonzott a kiállítás, Bázelben 600 ezret, négy német városban összesen közel négymilliót. Hagens professzor úgy véli, hogy többnyelvû magyarázatokkal és katalógussal kísért, preparált emberi testei ismereteken túl még bizonyos mûvészi élményt is adnak. Akár így van, akár nem, a sokéves siker õt igazolja.

Az idén székelyföldi fenyõ lesz a Vatikán karácsonyfája

Csíkszereda, 2001. november 28. (MTI) - Kivágták a gyergyói havasokban azt a hatalmas fenyõfát, amelyet az idén a Vatikánban, a Szent Péter téren állítanak fel a karácsonyi ünnepekre. Már hagyomány, hogy minden évben más és más európai ország küldi ajándékként Rómába a Vatikán karácsonyfáját. Tavaly az osztrák Alpokból érkezett a fenyõ, az idén Romániát érte a megtiszteltetés.

A román erdészeti szakemberek alapos gonddal és körültekintéssel hosszasan válogattak, míg úgy döntöttek, hogy a pontosan meghatározott igényeknek a gyergyói Tölgyes nevû település melletti erdõben található fa felel meg a legjobban az "elõzetes vizsgán" átesett 27 fenyõ közül.

A kiválasztott fa 22 méter magas jegenyefenyõ, egészséges, tökéletesen rendezett koronája alul 8 méter átmérõjû.

Az erdészet szakemberei külön bekötõutat építettek a fáig, majd rögzítették és becsomagolták az ágakat, hogy kivágáskor, illetve a szállítás során meg ne sérüljenek.

A fenyõt nyerges vontatóval szállítják a Székelyföldrõl a Vatikánba. A majd 2 ezer kilométeres utat a tervek szerint december 17-ig teszi meg a fát szállító jármû, és a fenyõt Ion Iliescu román államfõ vatikáni látogatása alkalmával adják majd át Rómában.

Kínai robotkígyó

Peking, 2001. november 28., szerda (MTI-Panoráma) - A legszélsõségesebb körülmények között is mûködõképes robotkígyót fejlesztettek ki a kínai Nemzeti Hadtudomány és Haditechnikai Egyetem szakértõi. A kétkilós mûkígyó percenként 20 méteres sebességgel képes elõresiklani és behatolni bármilyen szûk résbe földrengés, tûzvész vagy földcsuszamlás után.

A héten Hunan tartományban, a Csangsa városhoz közeli katonai gyakorlótéren bemutatott 1,2 méter hosszú példány valódi kígyóbõrt visel és a megtévesztésig hasonlít egy eleven hüllõre.

A kínai robotkígyó mozgását mesterséges intelligencia irányítja, a gépállat a fejrészébe beépített miniatûr videokamera segítségével észleli az õt körülvevõ környezetet - jelentette az Itar-TASZSZ a kínai sajtó alapján.

A konstruktõrök szerint a gépkígyó kiválóan helyettesítheti az embert olyan helyszíneken, ahol radioaktív sugárzás van, túl sûrû a por vagy mérges gáz szivárog.

"Sokkterápia" az utcán

Bombay, 2001. november 29. (MTI-Panoráma) - Új eljárást alkalmaz az indiai gazdasági metropolis, Bombay vezetése, miután az üzlettulajdonosok és járókelõk már-már tûrhetetlennek tartották, hogy az utcai árusok ideiglenes pultjaikkal elzárják az utcákat.

A város vezetése kisebb áramütés leadására képes botokkal szerelte fel a járõreit, hogy azok fájdalmat okozó elektromos sokkolással bírják jobb belátásra az árusokat.

A "sokkterápia" bevált. A fõleg ruhanemût és elektromos készülékeket (de áramozó botot nem) forgalmazó árusok száma a "sokkolás" bevezetése óta jelentõsen csökkent - jelentették a hírügynökségek.

Óvszer a csokitojásban

Róma, 2001. november 29. (MTI) - Különleges meglepetésben lesz része annak, aki ezekben a napokban Olaszországban vásárol paviai csokitojást: mûanyagburokba rejtett óvszert talál majd benne.

Az ötlet két csokoládégyártó vállalkozó fejébõl pattant ki. Marco Porri és Stefano Ianiro a "Szerelem és csokoládé" címmel az AIDS ellen hirdetett egyik kampánynak a keretében gondolta életre hívni az "EvaEgg" (Éva Tojás) elnevezésû termékét.

Az volt az elképzelésük, hogy a csokoládétojás édes íze mellett megajándékozzák a vevõket ezzel a "mütyür" ajándékkal is. Mivel Olaszországban az óvszer körül még mindig sok a tabu (a katolikus egyház kifejezetten eltanácsol a használatától), a vállalkozók szeretnék egy kis csáberõvel felruházni a gumiból készült védõszer "imázsát".

Másik céljuk az volt, hogy a környezetvédelem iránt is érzékennyé tegyék a fiatalokat. A használt óvszert ugyanis - mondják -, vissza lehet helyezni a mûanyagburokba, megkímélve a természetet. Emiatt a WWF, a Természetvédelmi Világalap támogatását is elnyerték.

Inkább a bevásárlás, mint a szex

Hongkong, 2001. november 30. (MTI-Panoráma) - A hongkongiak többsége inkább bevásárol, mint szeretkezik, azok közül pedig akikben néha mégis testi vágy ébred, minden ötödik az irodát tartja a legmegfelelõbb szextetthelynek - derül ki egy felmérésbõl.

Az óvszereket forgalmazó Durex SSL Healthcare cégnek a szexualitás kérdésével foglalkozó évi jelentése szerint a hongkongiaknak csupán három százaléka tartja a nemi aktust a gyönyör legkívánatosabb forrásának, s azt messze a bevásárlás okozta örömök mögé sorolja.

Az egykori brit gyarmaton megkérdezettek mintegy 20 százaléka a hivatalt tartja a szeretkezés legalkalmasabb színhelyének, 17 százalékuk pedig a tengerpartot.

Eleanor Mok Vai-ting, az SSL Healthcare igazgatónõje szerint az adatok arra mutatnak rá, hogy a hongkongiak túl sokat dolgoznak.

"Így gondolkodnak: az egész napot a hivatalomban kell töltenem, jobb tehát, ha ott szeretkezhetem, s azután folytathatom a munkámat" - mondta a South China Morning Post címû lapnak. "Az emberek többsége túlórázik, ráadásul szombaton és vasárnap is dolgozik. Ha pedig végre van egy szabad órája, szívesebben jár tanfolyamra vagy a barátait meglátogatni" - tette hozzá.

A felmérés szerint a hongkongiak átlagosan évente 63 alkalommal szeretkeznek. Tavaly ez a szám még 84 volt. Náluk ritkábban - évente 36 alkalommal - csak a japánok bújnak ágyba szeretkezési célból.

Több ezer éves egyiptomi sírkamrába botlott

Kairó, 2001. december 1. (MTI-Panoráma) - Kairóban egy egyiptomi földtulajdonos merõ véletlenségbõl értékes régészeti leletre, a Krisztus elõtti VI. századból való két sírkamrára bukkant. Az illetékes kairói minisztérium vasárnapi közleménye szerint összesen 16 szobor került elõ az egyik sírkamrából. Valamennyin a 2600 évvel ezelõtti földbirtokos, Uga-Hor neve olvasható. A másik kamrát még nem nyitották fel.

A "bot(lás)csinálta" régész földjének minõségét vizsgálta Kairó egyik külsõ negyedében, amikor a szó szoros értelmében belebotlott az egyik sírkamrába, amely mellett aztán megtalálták a másikat is - jelentették a hírügynökségek.

16 milliméteres a világ legkisebb hüllõje

Washington, 2001. december 3. (MTI) - 16 milliméter hosszú és a Karib-tenger szigetvilágában él a világ legkisebb hüllõje, amelyet két amerikai biológus fedezett fel. A Jaragua Sphaero nevet viselõ törpegekkó a Dominikai Köztársaság Jaragua nevû nemzeti parkjában és a Beata-szigeten él.

A felfedezõ biológusok szerint a tapadógyíkfélékhez tartozó törpehüllõ méretében a Virgin-szigeteket benépesítõ S. Parthenopion nevû gekkóhoz hasonlítható.

- Felfedezésünk bizonyítja, hogy még mindig nagyon keveset tudunk a Földet benépesítõ fajokról, legyen szó akár olyanokról, amelyek az Egyesült Államokhoz közel esõ területeken élnek. Eddig nem is tudtunk arról, hogy létezik ez az állatfajta, annak ellenére, hogy ezt a térséget több száz éve kutatják már biológusok - hangsúlyozta az egyik felfedezõ, Blair Hedges, a pennsylvaniai egyetem kutatója.

A kagylótól az euróig

2001. december 3. (MTI-Panoráma) - Kagyló, "kõbankó", kakaóbab, báránycomb-érme, euró - mind megannyi pénzfajta. Míg az elsõ négy a múlté, az utolsó a közeljövõé. Az EU-országok többségében 2002. januártól megszûnik a nemzeti valuta, és egy közös pénz, az euró lesz a törvényes fizetõeszköz. Nem könnyû megtenni a lépést, jóllehet az emberiség a történelem tanúsága szerint már hozzászokhatott ahhoz, hogy a fizetési eszköz formában, anyagban gyakorta változik.

Novella Vismara olasz numizmatikus kutatásai alapján a milanói Corriere della Sera címû lap közölt összeállítást e témában. A világ legrégibb és legelterjedtebb csereeszköze a kagyló volt. Már a történelem elõtti emberek is használták és különösen nagy becsben tartottak egy porcelánfényû tengeri kagylót, amely hasonlítottak a nõi nemi szervhez. Egy csendes-óceáni szigeten még az újkorban is ezzel fizettek és megsokszorozódott értéke volt annak a kagylónak, amelyet személyesen a király gyûjtött a tengerpartnak egy meghatározott helyén egy bizonyos ünnepnapon.

A legegzotikusabb pénzek kétségkívül a Mikronézia déli részén lévõ Yap-szigeten használt kõpénzek voltak. A kerek, középen kilyukasztott kövek különbözõ nagyságban készültek, a legkisebbek 5 centiméteresek, a legnagyobbak - a "kõbankók" - három méter(!) átmérõjûek voltak. Alapanyagukat, az aragonitot a szigettõl 400 km távolságra lévõ Palau-szigetcsoporton bányászták.

Értéküket a méret mellett a kõ minõsége, megmunkálhatósága, tulajdonosának társadalmi rangja adta, valamint azok a veszélyek, amelyekkel szembe kellett néznie, míg hazaért vele. Három évszázadig, egészen 1930-ig voltak forgalomban. Míg a kis köveket szokványos vásárlásoknál használták, a nagyok - melyek persze nem fértek bele még a legnagyobb mellényzsebbe, bukszába vagy "kõpénz-briftasniba" se - fõképp a lányok hozományának részei voltak.

A maják kakaóbab szemekkel fizettek. Oviedo spanyol krónikás szerint olyan értékesnek tartották, mint a keresztények az aranyat. Inflációtól nem kellett tartani, mert a feleslegbõl édes italt tudtak készíteni, a túlzott felhalmozást pedig akadályozta romlékonysága.

Nem mindig voltak kerekek a fémpénzek a régi korokban. Cipruson például a kr.e. II. évezredben kiterített báránybõr formájú rézpénzeket készítettek. A római köztársaság idején dívott egy téglalap alakú, bikát ábrázoló pénz. Az I. századból maradtak fenn báránycomb alakú, Augustus-fejjel díszített fogadalmi pénzek. A kínaiaknál 2000 évig volt forgalomban egy kard alakú pénz.

Fényes porcelánpénzeket készítettek a XVII. század végén Meissenben, alighanem csak azért, hogy a szomszédos államok, amelyek még nem ismerték a porcelángyártást, irigykedjenek. Vörös agyagpénzek voltak forgalomban a weimari köztársaságban 1925 és 1928 között, amikor a nagy gazdasági válság miatt a fémekkel takarékoskodni kellett. 1975 és 77 között Olaszországban az aprópénz volt a hiánycikk. Pótlására telefonérméket, karamellákat adtak vissza a boltokban, sõt, esetenként a kereskedõ is visszafogadta azokat.

Feltétlenül említést kell tenni egy problémáról, amely az államoknak tetemes kárt okozott. Nem a közismert hamisításról van azonban szó, hanem az érmék peremének kaparásáról. Tiltások, szigorú büntetések sem riasztották el azokat, akik az arany vagy ezüstpénzek külsõ peremérõl ily módon vették le a sápot, jelentõsen megkárosítva ezzel az államkasszát. IIyen kapirgálással gyengítették a pénzt évszázadokig például Nápolyban, ahol végül a XVII. században IV. Fülöp, Spanyolország és Nápoly királya kitalált egy olyan ezüstpénzt, amelynek jeligéje méltán lehetett volna "kaparj és veszíts".

Az egy carlinós ezüstpénzre, amelyen az érték addig csak a külsõ kerületén volt feltüntetve, vésetett még két kisebbedõ koncentrikus kört, mellettük az értékükkel: 10 grano, 5 grano (Nápolyi pénznem volt mind a carlino, mind a váltópénz, a grano). Titok, hogy miként csinálták, de a krónika szerint a nápolyiak azért megtalálták továbbra is a carlino karcsúsításának módját.

A karib-tengeri térség számos törpe állatfajnak ad otthont, közülük azonban többet is a kihalás veszélye fenyeget. A tudósok szerint, ha nem sikerül gátat szabni a természeti környezet pusztításának a Karib-tenger szigetvilágában, akkor néhány év múlva semmi sem marad a világ legváltozatosabb állatfajait felvonultató szigetek élõvilágából.

Kopasz oroszlánok

Hamburg, 2001. december 3. (MTI) - Egy oroszlánnak attól még nem kell nõsténynek, vagy kölyöknek lennie, hogy nincs sörénye. Léteznek ugyanis "skinhead" hím oroszlánok is, például az Egyenlítõ közeli síkságokon - mutatott rá Tom Gnoske amerikai biológus a GEO magazin legfrissebb számában.

Az Egyenlítõtõl minél távolabb és minél magasabb hegyek közt élnek oroszlánok, annál hosszabb a sörényük. Ugyanakkor a kisebb növésû, nomád életmódot folytató oroszlánok sörénye kevésbé hosszú, nehogy a térségben élõ falkavezér hímeket túl bokros sörényükkel bosszantsák.

A sörény kialakulása tehát nem annyira az állat nemétõl és életkorától függ, mint inkább földrajzi és közösségi tényezõktõl - állapította meg több éves tanulmányainak eredményeként Gnoske, a chicagói Természettudományi Field Múzeum munkatársa - jelenti az AFP.

A-vitamin hiány miatt percenként egy gyerek megvakul

Bécs, 2001. december 3. (MTI - Percenként egy gyermek vakul meg földünk szegénység sújtotta térségeiben. Az esetek nagy többségében az A-vitamin hiánya miatt vesztik el szemük világát. Alultápláltság és egyoldalú táplálkozás következtében becslések szerint 250 millió gyermek vakul meg világszerte. Ezeknek a gyermekeknek több mint a fele két éven belül meghal.

"Egy olyan közösségben, ahol a túléléshez minden dolgos kézre szükség van, a vak ember teljes mértékben a család segítségére van utalva. Ha egy gyermek megvakul, ezáltal többnyire kirekesztõdik a mindennapi életbõl és nincs esélye arra, hogy iskolába járhasson. A vakság megfosztja a gyermekeket minden arra vonatkozó esélytõl, hogy valaha is kikerülhessenek a szegénység ördögi körébõl" - hangsúlyozta Rupert Roniger, a vakokat gyámolító Christoffel szervezet munkatársa.

Az osztrák szervezet szakemberei rendszeresen vizsgálatokat végeznek iskolákban és falvakban. Azoknak a gyermekeknek, akiknél A-vitamin hiányt állapítottak meg, vitaminkapszulát adnak, ez fél évre megvéd a megvakulástól. A költségek kapszulánként nem haladják meg a tíz schillinget - olvasható az APA jelentésében.

Playboy-baba felnõtteknek

New York, 2001. december 3. (MTI) - Mindössze 50 dollárba kerül, alig 40 centiméteres, mégis igazi Playboy-baba. A híres erotikus magazin e miniatûr "játszótársnõvel" kedveskedik igazi élményhiányban szenvedõ férfiaknak.

A "kisasszonyt" ugyan meztelenül szállítják ki a címzettnek, de aki akarja, fel is öltöztetheti. Mellékelnek hozzá némi fehérnemût, egy kabátot, cipõt és egyéb kiegészítõket, amelyek mind a nyulas emblémát viselik.

A Playboy hangsúlyozza: az ajándékbabát kizárólag felnõtteknek szánják. A gyerekeknek ugyanis lelki traumát okozhatnak a "játszótársnõk" buja formái, nem is szólva a mûanyag szeméremszõrzetrõl.

A gyártó Stronghold vezérigazgatója szerint ez "minden idõk legrealistább babája. A tervezõk minden részletre figyeltek, még a tenyérvonalakra is. Pontosan olyan, mint azok a lányok, akik a lap középsõ oldalán láthatók, beleértve a mellüket és intim részeiket".

A jelenleg kapható babának ihletõje Victoria Silvstedt, 1997 "fõnyuszija", színésznõ, síbajnok, fotómodell. A tervek szerint azonban évente legalább négyféle babát akarnak piacra dobni, egyenként harmincezer példányban. A rajongók már interneten is megvásárolhatják õket .

27 kilométeres sebességgel száguld az elemes roller

New York, 2001. december 4. (MTI-Panoráma) - Egy amerikai feltaláló azt ígéri, hogy rövidesen a múlt emlékei lesznek csupán a kipufogógáztól szennyezett levegõjû, közlekedési dugóktól zsúfolt belvárosok.

Hónapokon át tartó titkolózás után a találmányairól ismert Dean Kamen végre bemutatta a nyilvánosságnak a "Segway"-t: egy elemekkel üzemelõ rollert, amely óránként 27 kilométeres sebességgel képes "száguldani". A 36 kiló súlyú jármû utasa egyszerûen testsúlyának áthelyezésével szabja meg a haladási irányt és a sebességet.

"A Segway az autóhoz viszonyítva olyan lesz, ami az autó egykoron a lóhoz viszonyítva volt" - jelentette ki Kamen a Time magazinnak adott nyilatkozatában. Azt ugyan elismerte, hogy hosszú utak megtételéhez továbbra is szükség lesz autókra, de rámutatott: a városokban semmi értelme nincs két tonna súlyú fémedényekkel közlekedni.

A Time értesülése szerint az amerikai posta, a Nemzeti Parkok és a General Electric vállalat már rendelt is elemmel hajtott rollereket, darabját 8000 dollárért. A városok közül Atlanta közölte, hogy érdekli az új találmány. A feltaláló máris dolgozik egy könnyebb, alig 29 kiló súlyú, 3000 dollárba kerülõ változaton.

Dean Kamen és vállalkozása, a DEKA Research and Development nem ismeretlen az Egyesült Államokban. Kamennek mintegy száz védett szabadalma van már - többek közt újszerû kerekesszékek, az elsõ hordozható dialízis-készülék és az a szívkatéter, amelyet Dick Cheney alelnök használ. Bill Clinton volt elnök tavaly Országos Technikai Díjjal tüntette ki a feltalálót.

Seregély-segélykiáltásokkal a seregélyek ellen

Róma, 2001. december 4. (MTI-Panoráma) - "Playback" seregély-segélykiáltásokkal ûzik el Rómából a seregélyeket, amelyek telente hatalmas rajokban szállják meg az örök város mûemléktereit és barokk katedrálisait, arra kényszerítve a járókelõket és turistákat, hogy esernyõk alatt keressenek menedéket az égbõl aláhulló madárpiszok elõl.

A LIPU olasz madárvédõ liga e héttõl Róma történelmi városnegyedébõl ûzi el a seregélyeket a külvárosokban már sikerrel kipróbált technológiával: hangszórók segítségével reprodukált madár-segélykiáltásokkal.

Ornitológusok hangszalagon rögzítették azokat kiáltásokat, amelyekkel ezek a madarak a veszélyre figyelmeztetik társaikat, és ezeket a seregély S.O.S.-jeleket hangszórók segítségével városszerte lejátsszák alkonyatkor, amikor a hatalmas madárrajok nyugovóra térnek.

- A módszer nagyon hatékony és egyáltalán nem kegyetlen, mivel az ily módon elijesztett madarak egyszerûen továbbállnak külvárosi parkok vagy városszéli erdõk felé.

Október és február között Németország, Lengyelország és Oroszország felõl mintegy négymillió seregély vándorol az olasz fõváros térségébe, elsötétítve a horizontot és a bámészkodók tekintetét vonzó különös alakzatokat rajzolva az égre.

A gigantikus madárrajok ürülékkel borítják be az autókat, az épületeket és bárkit, akinek nem sikerül idõben fedezékbe vonulnia. A turistáknak tanácsos esernyõt vagy esõkabátot viselni alkonyatkor, a helyi lakosok pedig néha hónapokon át kénytelenek tûrni a bûzt.

Tavaly egy Hongkongba tartó sugárhajtású repülõgép, 250 utassal a fedélzetén, röviddel a felszállás után egy seregélyrajba ütközött és kényszerleszállást hajtott végre. Több mint 24 óráig tartott, amíg megtisztították a hajtómûveket.

Ornitológusok 1925-ben figyelték meg az elsõ seregélyeket Rómában, és azóta a metropolisz enyhe éghajlata, fákkal szegélyezett úthálózata e kis madarak millióit vonzotta a belvárosi negyedekbe, a világ egyik legnagyobb seregélyfészkelõ-helyévé változtatva az Örök Várost.

A sok bosszúságot okozó madarak elûzése céljából a római illetékesek már 1995-ben kifejlesztették az ál madár-SOS technológiát és számos távolabbi elõvárosban kipróbálták, mielõtt a belvárosi alkalmazás mellett döntöttek.

A múlt hónapban már a centrumhoz közeli Prati elõkelõ lakónegyedben szólaltak meg a madár-hangosbeszélõk. Az eredmény látványos volt: három nap alatt százezerre apadt az egymilliós seregélyállomány a kerületben. Mostantól a történelmi városmag, különösképpen a Termini fõpályaudvar környékének madártalanítására összpontosítanak az olasz természetvédõk.

A seregélyûzõ technológia iránt máris érdeklõdnek a nagyvárosok szerte a világban, sõt még hajók is, amelyek a hosszú tengeri utakon szeretnék távol tartani az õket makacsul üldözõ madárrajokat.

Mikulásvonatot indított a MÁV

Budapest, 2001. december 4. (MTI) - Elindult az elsõ Mikulásvonat kedden Szegedrõl a Budapesten a Vasúttörténeti Parkban kialakított Mikulásfalva állomásra - közölte a MÁV Rt. sajtószolgálata az MTI-vel.

Az ország megyéibõl naponta induló különvonatok december 4. és 13. között hatezer gyereket szállítanak a parkba. A MÁV az idén hatodszor indította el a mikulásakcióját.

A MÁV közlése szerint az utazás célja, hogy a gyerekekkel megismertessék a magyar vasúttörténet legszebb emlékeit. Az iskolások felügyelet mellett felszállhatnak a gõzmozdonyra, kipróbálhatják a motorkocsizást, megszemlélhetik a különbözõ vasúti eszközöket.

Ön dönt: vezet vagy cigizik ?

Nicosia, 2001. december 5. (MTI-Panoráma) - Meg akarja tiltani az autóvezetés közbeni dohányzást a ciprusi kormány. A kabinet 1000 ciprusi font bírsággal - azaz több mint negyvenezer magyar forinttal - sújtaná a tilalom megszegõit. Az összeg igencsak magas, mivel kétszerese a ciprusi havi átlagfizetésnek.

A kormány az autóvezetõk dohányzási tilalmával biztonságosabbá akarja tenni az autóvezetést, továbbá védeni szándékozik nem dohányzó utasaikat.

A tilalom azonban csak parlamenti jóváhagyással léphet érvénybe. A honatyák igencsak megosztottak a kérdésben, akad, aki egyenesen "fajüldözõnek" minõsítette a dohányzást üldözõ tilalmat és nem akarta elhinni, hogy a kormány már elfogadta.

Az egészségügyi miniszter viszont lelkesedik érte, és úttörõnek kiáltotta ki, mivel a világ egyetlen más országában sincs ilyen tilalom.

A miniszter amúgy dohányzik. Hogy autót is vezet-e, arra nem tért ki a hír.

Börtönbõl kampányolt - megválasztották

Tajpej, 2001. december 6. (MTI-Panoráma) - A börtönbõl kampányolva is gyõzni tudott a tajvani parlamenti választásokon egy húsz évre elítélt politikus.

Jen Csing-piaót korrupció, gyilkossági kísérlet és illegális fegyvertartás vádjával csukták rácsok mögé. Választókörzetének polgárai azonban mégis úgy érezték, hogy õ az emberük: összesen 34 ezer 3 fõ adta rá szavazatát, miután a politikus családjának négy nemzedéke - az elítélt életnagyságú fényképét magasba emelve - térden állva könyörgött a választóknak, hogy voksoljanak rá. A család szerint Jen politikai üldözés áldozata - ezzel szemben Csen Suj-pien elnök kormányzata a "fekete arany", a gengszterizmushoz kapcsolódó politikai korrupció elleni harcban elért sikernek nevezte letartóztatását.

Jen, aki elítéltetése elõtt egy városi tanács elnöke és buddhista templomi elöljáró volt, augusztusban kezdte meg húszéves büntetése letöltését, ugyanakkor megfellebbezte az ítéletet. Amennyiben a hatóság úgy dönt, hogy óvadék ellenében szabadlábon védekezhet, parlamenti képviselõként is tevékenykedhet. Ha viszont a legfelsõ joghatóság is megerõsíti a korábbi ítéletet, akkor át kell adnia honatyai helyét másnak.

A disznók fociznak, a csirkék zenét hallgatnak a holland luxusfarmon

Velddriel (Hollandia), 2001. december 6. (MTI) - Irigylésre méltó sora van az állatoknak a hollandiai Velddriel kísérleti farmon: a disznók fociznak, a csirkék zenét hallgatnak. A háromcsillagos hotelekkel vetekedõ baromfi- és disznóólakban elsõ a bentlakók egészsége és lelki egyensúlya.

- A korábban a mennyiségi mutatókra alapozott követelmények helyett mára a kutatásoknak, kísérleteknek igazodniuk kell a fogyasztók új elvárásaihoz - fogalmazza meg ars poeticáját Paul Gerardy, az állattenyésztésre szakosodott holland társaság, a Provimi kutatási koordinátora. A fogyasztók nem egyszerûen minõségi terméket akarnak, hanem olyan minõségit, amellyel életükben jól, vidáman tartott állatok szolgálnak.

A Provimi elsõsorban elõkevert vitamintápokat, de teljes tápokat, tápkoncentrátumokat és tejkiváltó termékeket kísérletez ki az állateledel-gyártók és az állattenyésztõk számára. Velddrielben, a társaság egyik kísérleti farmján például 600 tojós tyúkot nevelnek, valamennyi külön ketrecben hallgatja egész nap a nekik szolgáltatott zenét.

Nem messze innen a disznók is a paradicsomban érezhetik magukat. Nem túlzsúfoltan, hanem csupán ötösével élnek egy-egy kifutóval - mondhatni elõkerttel - kitágított ólban. Hogy legyen mivel agyonütniük az idõt, labdájuk is van, és kedvükre focizhatnak. Bár egy-egy "hajtósabb" meccs miatt talán kissé lassabban híznak, de a játékkal elkerülhetõ, hogy egymással verekedjenek. A disznóólnak természetesen a hõmérsékletét és a páratartalmát is állandóan ellenõrzi a "személyzet".

Az állatok mindent egybevéve a jó körülmények között kevésbé idegesek, jobb hatásfokkal táplálkoznak, ami jó a tenyésztõknek, hisz növeli profitjukat. Az 1930-ban alapított cég a különbözõ régiók állattartási és klimatikus adottságai szerint alakította ki különleges tenyésztési módszereit és tápjait. Ez utóbbiakat akár az emberek is bátran megkóstolhatják - mondja Gerardy és kedvcsinálóként maga is elropogtat egy marékkal az egyik tápból.

A Provimi egyre inkább a természet adta szerekkel igyekszik kiváltani az antibiotikumokat és a hozamnövelõket. Ezek helyett gyógynövényeket, fûszereket és szerves savakat használ. A társaságnak tucatnyi kísérleti üzeme és telepe van: három az Egyesült Államokban, hat Európában, egy Brazíliában, egy Chilében, és akad egy még Indiában is. Valamennyi központot a brüsszeli kutatási és technológiai agytröszt irányítja.

Tévévetélkedõk - jutalomúttal a Nemzetközi Ûrállomásra

London/Washington, 2001. december 6. (MTI-Panoráma) - A Nemzetközi Ûrállomás vendége lehet az a két szerencsés játékos, aki megnyeri az Image World Media nevû amerikai informatikai-hírközlõ cég és a MirCorp orosz-amerikai vállalat által tervezett televíziós vetélkedõket.

Gert Weyers, a MirCorp szóvivõje elmondta: az orosz ûrhajózási hatóságok nemrégiben beleegyeztek abba, hogy egy Szojuz ûrhajó fedélzetén eljuttassák a cégek által megálmodott versenyek két gyõztesét a Földtõl 400 kilométerre keringõ ûrállomásra.

A Nemzetközi Ûrállomásra szóló elsõ nyereményutat az a játékos kapja, aki megnyeri a 13 részes "Ókori ûrhajós" nevû televíziós vetélkedõt. A második utast egy késõbbi, egyelõre nem meghatározott játék versenyzõi közül választják ki.

A két szerencsés - az elsõ ûrturistához, az amerikai Dennis Titóhoz hasonlóan - 8-10 napot tölthet majd el az ûrállomás fedélzetén.

A BBC World internetes honlapjának tájékoztatása szerint az Image World Media már hozzá is kezdett a lehetséges ûrturisták felkutatásához: az érdeklõdõk a contestant@imageworldmedia.com elektronikus levélcímen jelentkezhetnek a versenyre.

8 nap alatt 6 autót nyert házaspár

Tajpej, 2001. december 7. (MTI-Panoráma) - Nyolc nap alatt hat autót nyert egy tajvani házaspár egy bevásárlóközpont akciója révén. A pár annak köszönhette a féltucat gépkocsit, hogy bútort vett az áruház-együttesben. Elõször nem akarták elhinni, hogy autót nyertek, azután azt, hogy még egyet, azután azt, hogy már megint egyet és így tovább.

A hatodik után viszont már megelégelték a dolgot, és remélték, hogy nem kell több nyereményautó átvételével vacakolniuk.

Szerencséjük volt, nem kellett. Hetediket már nem nyertek.

Az autók egyébként 12500 amerikai dollárba kerülnek - darabonként.

A bevásárlóközpont összesen száz autót sorsolt ki.

Kávéillatú kávés bélyeg a faszagú után

Rio de Janeiro, 2001. december 7. (MTI-Panoráma) - Kávéillatú bélyegeket bocsát ki Brazília. A bélyegek jól illenek aromájukhoz: egy csésze gõzölgõ kávé látható rajtuk. Az illatot mikrokapszulás bevonattal sikerül produkálni, és a bélyegek - ígéretek szerint - akár öt éven át is megõrzik aromájukat.

Az újdonság csakis külföldre címzett küldeményekhez lesz érvényes, a cél velük a brazil kávé iránti keresletet élénkítése. A kávébélyeg - vagy bélyegkávé ? - ára nagyjából fél amerikai dollárnak felel meg.

A Brazil Postának egyébként nem ez az elsõ szagakciója. 1999-ben égett faszagú bélyegeket bocsátott ki az Amazonas esõerdeinek felégetése elleni kampánya során.

Százezer dollárba kerülne Britney Spears "lekoppintása"

New York, 2001. december 7. (MTI) - Átlagáron százezer dollárba kerülne a tinédzser popsztár, Britney Spears "lekoppintása" fiatal hölgyrajongói számára, ha netán plasztikai sebésszel próbálnának hozzá hasonló külsõre szert tenni - derül ki a New York Post címû bulvárlap kozmetikai sebészek körében elvégzett felmérésébõl.

Ami a részleteket illeti, Spears lemásolásának költségei a következõk: az orr átoperálása "a la Spears" fazonra - 6500 dollár. Hasonló õzikeszemeket 4000 dollárért "készítenek" a sebészek. Teltebb ajkak kialakításához zsiradékot kell eltávolítani az "átoperált" hölgy hátsó felébõl - 10 000 dollárért. Ezek azonban még csak a kisebb költségek. Tökéletes keblek kialakítása mûtéti úton ugyancsak 10 ezer dollárba kerül.

A bálványukhoz való nagyobb hasonlatosság kedvéért a páciensek átoperáltathatják hasukat, felsõ combjukat és térdüket is. Ötezer dollárba kerül teljesen új hajgyökerek beültetése, hogy "igazi Britney-sörény" ékesítse a fejet. A legtöbbe, mintegy 25 000 dollárba a fogak porcelánbevonata kerül - jelentették a hírügynökségek.

A hosszú élet titka 109 év referenciával

Hongkong, 2001. december 7. (MTI) - Egy 109 éves kínai aggastyán felfedte a hosszú élet, vagy legalábbis az õ élethosszának titkát. Lu Zsi-csijan minden napra szóló receptje a következõ: reggeli: négy tojás, hat szelet kenyér, egy pohár szójatej ebéd: a reggelinél kevesebb vacsora: az ebédnél is kevesebb.

Lu kedvenc étkei a zöldségek, és életvitelének szigorúan pontos rendhez igazodó része - az étkezéseken kívül - az alvás: minden nap este tízkor fekszik le és reggel hatkor kel.

A 109 éves férfi hobbija a harcmûvészet, naponta legalább egy órán át gyakorolja. A hosszú élethez létfontosságúnak tartja, hogy sose aludjunk a bal oldalunkra fordulva, mert ezzel akadályoznánk szívmûködésünket, illetve vérkeringésünket.

Lu amúgy Kína középsõ vidékén él, de sokat járja a világot, a minap épp Hongkongban vendégeskedett egy harcmûvészeti rendezvényen.

Bunkerépítési láz az Egyesült Államokban

Springfield/New York, 2001. december 8. (MTI) - Az Egyesült Államok lakói a hidegháború óta nem látott mértékben házi bunkereket építtetnek az atomterrorizmustól való félelmükben. Sok amerikai lakóingatlanát is megterheli jelzáloggal, hogy fedezhesse a bunkerépítés költségeit. Egyes vállalatoknál a vezetõket bunkerral jutalmazzák.

A családi bunkerek építése nem új jelenség a tengerentúlon: a hidegháború korai éveiben amerikaiak ezrei építtettek föld alatti bunkert kertjükben vagy házuk alatt, a szövetségi kormány kész tervekkel is segítette az akciót.

A nemzetközi terrorizmus jövõbeni csapásai ellen védekezik a New York-i értéktõzsde is: létrehoztak egy titkos, tartalék kereskedõ területet.

A tõzsde vezetõi elmondták: ha egy támadás következtében összedõlne a The Wall Street 11-es számú épülete - amely 1903 óta ad otthont a tõzsdének -, akkor 24 órán belül vagy még hamarabb helyre lehet állítani a kereskedést. A november elején próbának alávetett, teljes telefonos és számítógépes felszereltségû titkos tõzsdeterem helye nem ismert, csak annyit tudni, hogy New Yorkban van.

New Yorkban a metróállomásokon, az alagutakban és a helyi érdekû vasút megállóiban pedig a közeljövõben különleges, vegyi anyagokat érzékelõ berendezéseket fognak elhelyezni az esetleges terrortámadások megelõzésére. Hasonló eszközöket teszteltek a héten a fõvárosban, Washingtonban is.

Az Egyesült Államokban állítólag már kidolgozták a baktériumfegyverek elõrejelzésére - például a lépfene felismerésére - képes detektorokat is, amelyeket elõször Salt Lake Cityben, a 2002-es téli olimpiai játékok alatt fognak alkalmazni februárban.

Kilencven millió éves csontváz

Münster, 2001. december 10. (MTI) - Nem akármilyen felfedezést tett - ötven éves késéssel - egy münsteri múzeum a saját pincéjében. Preparálás közben derült ki, hogy a csontváz, amelyen dolgoztak, egy 90 millió évvel ezelõtt élt, úgynevezett "bulldog-hal" maradványa.

A münsteri egyetem földrajzi-õslénytani múzeumában született felfedezés a maga nemében meglehetõsen páratlannak számít: a világon a legrégibb - és egyben Közép-Európában a legelsõ - ilyen leletrõl van szó - jelentették a hírügynökségek.

Harcok a Lennon utcában

Újvidék, 2001. december 11. (MTI-Panoráma) - Utcanévharc kezdõdött John Lennon miatt Újvidéken.

A néhai Beatles zenekar néhai tagjáról utcát neveztek át halálának 21. évfordulóján -, ami nem mindenkinek tetszik. Az ünnepségen nem tolongott nagy tömeg, mindössze vagy ötvenen voltak, ám közülük tízen csakis ünneprontónak mentek el. A fõleg nyugdíjasokból álló "kemény mag" szenvedélyesen ragaszkodott az utca régi nevéhez, amely Blagoje Parovicnak, a spanyol polgárháború egyik szerb harcosának állított emléket.

A "parovicisták" - akik között több nyugalmazott katonatiszt akadt - tojásdobálással fenyegették meg az ünnepségen a város vezetõségét, amiért az Lennonnal akarja "modernizálni" a település imágóját.

Tüzes köveket lövell a Popocatepetl

Mexikóváros, 2001. december 11. (MTI) - A mexikói Popocatepetl tûzhányó helyi idõ szerint hétfõ este vörösen izzó köveket, hamut és gázokat lövellt ki, a környezõ falvakat azonban nem veszélyezteti. Egy vulkánszakértõ szerint a mérsékelt erejû kitörés során az izzó kövek közel 1 kilométer magasra repültek fel a Mexikóvárostól mintegy 65 kilométerre fekvõ tûzhányó 5.452 méter magas kráterébõl.

Biztonsági okokból a Popocatepetl környékén lezárták a forgalmat.

Visszatért a riksa Varsóba

Varsó, 2001. december 12. (MTI-Panoráma) - A varsói Óvárosba visszatértek a második világháború alatti idõkbõl ismert háromkerekû riksák, a több kelet-ázsiai országban használatos, "emberhajtású" triciklitaxik korszerûbb változatai.

A riksákat a német megszállás idején használták Varsóban, miután a nácik elkobozták a gépkocsikat, motorkerékpárokat és egyéb jármûveket. Fontos közlekedési eszközök voltak akkoriban, sokszor a titkos, földalatti lengyel egyetemek diákjai hajtották õket.

A kerékpáros riksákat, amelyeken az utas egy tetõvel ellátott padon ül elöl, a "kocsis" pedig mögötte pedálozik, a lengyel fõváros egy lódzi cégtõl vásárolta (ott már négy éve járnak a riksák).

Egyelõre hét darab van belõlük Varsóban, az óvárosi Palota téren várják a turistákat a kétlovas fiákkerek mellett. Két zlotyért (140 forintért) tíz perces óvárosi körutat lehet velük tenni a négy szabadon választható útvonal valamelyikén. Egész évben közlekednek, kivéve a különösen fagyos téli napokat.

Hitchkokra emlékeztetõ varjúinvázió Szingapúrban, jobbkezes varjak

Szingapúr, 2001. december 13. (MTI-Panoráma) - Alfred Hitchcock Madarak címû horrorjába illõ jeleneteket élnek át évek óta Szingapúr lakói. A délkelet-ázsiai városállam magas lakóépületeit valósággal elárasztották a dolmányos varjak. Ugyanakkor a varjak "jobbkezesek" - legalábbis ezt állapította meg az Új-Kaledónia Csendes-óceáni szigeten honos Corvus moneduloides varjúfajtáról Gavin Hunt, az aucklandi egyetem (Új-Zéland) kutatója.

A helyi hatóságok szerint jelenleg mintegy 98 ezer varjú szállja meg rendszeresen az épületeket: a kékesfekete tollú, rosszhírû, ám fölöttébb, sõt, túlságosan is "emberközeli" madarak lecsapnak minden ételmaradékra, és igen gyorsan szaporodnak. Biológusok két éven át tartó tanulmányozás után megállapították: legalább egy évtizedre van szükség, hogy a varjúátkot legalább "keretek közé" lehessen szorítani, de valószínûleg soha nem lehet teljesen kiirtani õket Szingapúrból.

Navjot Sodhl kutató professzor megállapította például, hogy egy-egy lakótömböt éjjelente legalább 2-3000 varjú keres fel, és hangjuk felülmúlja a legmodernebb nagyvárosi zajártalmakat is. Az a legfélelmetesebb - mondta Sodhi a Reuters-nak -, hogy számuk évente megduplázódhat, szaporaságuk a legyekéhez hasonló. E folyamatot már évek óta próbálják megfékezni: szabad a varjúvadászat, igyekeznek lefedni az összes szemeteskukát, de ezek az intézkedések mindeddig eredménytelenek voltak.

A legmeglepõbb a történetben az, hogy a varjak nem is õshonosak Szingapúrban. A biológusok szerint a múlt század 40-es éveiben kezdtek el átköltözni Indonéziából vagy Malajziából. Most, hogy "bemérték" repülési útvonalaikat és feltérképezték szokásaikat, úgy vélik, hogy 10 éven belül számukat 10 ezerre lehetne csökkenteni. Félõ azonban, hogy ebbe a varjak is beleszólnak.

"JOBBKEZESEK AZ ÚJ ZÉLANDI VARJAK

A varjak "jobbkezesek" - legalábbis ezt állapította meg az Új-Kaledónia Csendes-óceáni szigeten honos Corvus moneduloides varjúfajtáról Gavin Hunt, az aucklandi egyetem (Új-Zéland) kutatója. Ezekrõl a varjakról köztudott, hogy ügyes "szerszámkészítõk". A pandanus-fák leveleinek széleibõl ugyanis kalapáló és tépõ mozdulatok egész sorával - csõrük segítségével - lándzsaszerû szerszámokat készítenek, amelyekre azután a táplálékul szolgáló rovarokat felnyársalják. Hunt és munkatársai megvizsgálták ennek a "szerszámkészítésnek" a nyomait a faleveleken és azt találták, hogy túlnyomórészt a levelek bal oldalát "munkálták meg" a varjak. Ehhez pedig az kellett, hogy a levél jobbra helyezkedjék el a fejüktõl és jobbról balra mérjenek rá csõrükkel csapásokat.

A kutatók ennek okaként feltételezik, hogy a fákon az óramutató járásával egy irányban növekvõ levelek baloldali széle inkább hozzáférhetõ a varjak számára. Ugyanakkor azt is tapasztalták, hogy a kedvezõtlen helyen nõtt leveleket a varjak mindkét oldalukon "megdolgozták", ami arra utal, hogy képesek különbséget tenni "jobb- és balkezesség", vagy inkább "jobb- és balfejesség" között. Ilyen képességet - az ember mellett - eddig csupán néhány esetben figyeltek meg: gorilláknál - mutat rá a dpa jelentése.