Érdekes 08

Érdekes 08

( 2001.)

Esküvõ a Titanicon

London, 2001. július 16. (MTI-Panoráma) - A Titanic fedélzetén akarja megtartani esküvõjét egy amerikai pár. Ehhez azonban vagy fel kell hozni a hajót, vagy a párnak - és a násznépnek - le kell merülnie az Atlanti-óceán mélyére.

A New York-i illetõségû David Leibowitz és Kimberley Miller az utóbbi mellett döntött azután, hogy David egy vetélkedõn "merülést nyert" a Kanada partjai közelében 1912-ben elsüllyedt tengerjáró roncsára. Az utazást a Subsea Explorer brit cég szervezi, amely egy orosz kutató tengeralattjáró segítségével biztosítja, hogy teljesüljön az ifjú pár kívánsága: David és Kimberley szeretné átélni Jack és Rose "repülését" a Titanic orrkorlátján, ahogyan azt az 1997-ben készült Titanic filmben Leonardo di Caprio és Kate Winslet alakításában látták.

Az út szervezõi azt remélik, hogy a mini tengeralattjárót sikerül pontosan a hajóorra irányítani, ahol David és Kimberley kimondja majd az igent a tengerkutató hajó vezetõje elõtt.

- A Titanic története nemcsak tragédiáról, hanem a hõsiességrõl és a túlélésrõl is szól. A túlélõk szerencsések voltak, és továbbadták gyermekeiknek hihetetlen történeteiket. Mi is szeretnénk továbbadni saját hihetetlen történetünket gyermekeinknek - védte a mennyasszony a bizarr esküvõ ötletét a The Sun brit bulvárlapnak nyilatkozva. A védekezésre azért volt szükség, mert a szerencsétlen véget ért tengerjáró roncsára tervezett kézfogó felháborította az áldozatok emlékét ápolóit, mondván, az amerikai pár cirkuszt készül csinálni a tragédiából.

Rendõrt hívó kacsacsõrû elmés

Vancouver, 2001. júnlius 17. (MTI-Panoráma) - Rendõrt hívott bajba jutott kicsinyei megmentésére egy kanadai kacsamama. A vancouveri anyakacsa 8 "csibéje" egy szennyvízcsatorna-rács résein keresztül bezuhant a kanálisba. Anyjuk - mivel nem fért át a rácson - azt tette, amit minden normális szülõ tenne - a hatósághoz fordult segítségért: egy éppen arra járó rendõr nadrágját megragadta a csõrével és elkezdte a kanális rácsához vonszolni.

A rendõr kezdetben kissé vonakodott, ám amint megpróbált lelépni, a "kacsacsõrû elmés" azonnal a vészhelyzet felé terelte. A séta végén a szárnyas elõrement és ráült a csatorna rácsára, így mutatva meg a rendõrnek, hogy hol a baj, aki - miután felfedezte, hogy több kiskacsa fürdik fekete tó helyett szürke trutymóban - erõsítést hívott: egy teherautó lóerejét bevetve emeltette fel a kanális nyílászáróját.

A szennyes kalandot mind a 8 kiskacsa túlélte - jelentette a Reuters.

Brit "antibébiotikumok": szembecsukás, telefonkönyv, csónak

London, 2001. július 17. (MTI-Panoráma) - Nem eshetünk teherbe, ha szeretkezés közben becsukjuk a szemünk - véli a brit serdülõ lányok közül jó néhány. Más bakfisok a telefonkönyvre esküsznek tökéletes fogamzásgátlóként: szex közben rá kell ülni, vagy állni a vaskos kötetre. Mindezen "fortélyok" a Doctor címû brit orvosi folyóirat felmérésének eredményeiként kaptak sajtónyilvánosságot.

A vizsgálat készítõi 2200 orvosnak küldtek el egy kérdõívet, hogy az alapján írassanak listát ifjú pacienseikkel a régi és új népi fogamzásgátló fogásokról. Ezek közül a szemlehunyás és a telefonkönyves megoldások mellett a tejivás is elõkelõ helyre került a "sikerlistán", a szeretkezés utáni ugrálás pedig a begyûjtöttek közül talán a legtudományosabb módszernek mondható - elvégre a gravitáció ismeretén alapul. Akadnak olyan brit bakfisok is, akik szerint tökéletesen elkerülhetõ a gyermekáldás, ha csónakban vagy a fürdõkádban történik a szeretkezés, de a rumos kóla ivása is sokak szerint kiválóan beválik, mint "antibébiotikum".

A háziorvosok szerint a fogamzásgátlással kapcsolatos ordítóan téves nézetek, a valódi fogamzásgátló szerek semmibe vétele, ismeretének hiánya az oka annak, hogy Nyugat-Európa országai közül Nagy-Britanniában a legmagasabb a tinédzserterhesség aránya. A húsz év alattiak körében 1999-ben jegyzett több mint 98 ezer terhesség közül több mint 8 ezer esetben 16 év alatti, több mint 2200 esetben pedig 14 év alatti az anyuka.

Az orvosok többsége úgy véli, a tinik túlságosan szégyellik igénybe venni a családorvosok vagy a családtervezõ intézetek illetékes szolgáltatásainak a tanácsait. A szakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy az elmúlt évtizedben jelentõsen megnõtt a szexuálisan terjedõ betegségek aránya a fiatalok körében, minden tizedik klamidia fertõzésben, tripperben szenved. A Doctor felmérésének eredményeit ismertetõ The Daily Telegraph címû brit napilapnak nyilatkozó szakemberek szerint a fiatalok többsége úgy véli, a szexuális felvilágítás túl kevés, túlságosan biológiai jellegû és túl késõn érkezik; az ifjúság egyszerû, világos beszédet, pártatlan információkat igényel.

Konzerválta apját - 13 év fagyasztóban

Tokió, 2001. július 18. (MTI-Panoráma) - Egy japán férfi tizenhárom éven át õrizte apja földi maradványait egy fagyasztóládában, azt remélve, hogy az elhunyt feltámad. A tetemre Jokohama városában bukkantak rá a rendõrök, miután a szomszédok kihívták õket a lakásból szivárgó elviselhetetlen bûz miatt - írja a Jiji és a Kyodo japán hírügynökség. A halott férfi fia, ötvenes éveiben járó munkanélküli, nem volt hajlandó elhamvasztatni apját, váltig azt magyarázva a város egészségügyi hatóságainak, hogy az apa "sejtjei egy nap újraéledhetnek".

"Többször is próbáltuk rávenni a hamvasztásra, de nem hallgat ránk" - panaszolta egy önkormányzati tisztviselõ. Minthogy a holttest házilagos konzerválásával a férfi nem szegte meg a törvényt, a hatóságok most hozzátartozóihoz fordulnak: próbálják õk rábeszélni, hogy vigye krematóriumba apja tetemét - jelentette az AFP.

Rúzsköteles ápolónõk

Sanghaj, 2001. július 18. (MTI) - Kínában 50 jüan pénzbírságra ítéltek egy ápolónõt, mert nem akarta kirúzsozni a száját. A sanghaji kórház vezetõsége azután vezette be az ápólónõi rúzskötelezettséget, hogy az egyik beteg írásos beadványban felpanaszolta: az ápolók rosszabbul néznek ki, mint a betegek!

Az üggyel foglalkozni kezdett a sajtó is, és egy újságíró világgá kürtölte az ápolónõk sápadtságának egyik lehetséges okát: elmondta, hogy amikor õ ebben a kórházba feküdt, az ápolónõk egészen éjfélig a világszerte mahjong néven ismert kínai dominójátékot játszottak, másnap aztán még állni is alig tudtak a lábukon.

Mivel a játékos szokások megváltoztatása nehezebb, mint a púder és rúzs felrakatása, a kórházvezetés nem az ismert kínai dominójátékot tiltotta be, hanem kötelezte a személyzetet az arcszépítõ kozmetikumok használatára, az engedetleneket pedig bíróság elé citálta - adta hírül a hongkongi South China Morning Post.

Homoszexuális delfineket értek tetten brazil kutatók

Rio de Janeiro, 2001. július 19. (MTI-Panoráma) - Brazil kutatóknak a világon elsõként sikerült "tetten érni" szabadon élõ homoszexuális delfineket. A Rotador delfinprogram résztvevõi a Fernando de Noronha-szigetcsoport környékén tanulmányozták a trópusi delfin (Stenella longirostris) viselkedését és szaporodási szokásait, és mind a hímek, mind a nõstények körében nagy gyakorisággal észlelték az egynemû szerelmet, beleértve a hímek közötti orális szexet is.

- Egyértelmû bizonyítást nyert, hogy a párzási idõszakon kívül folytatott nemi érintkezések célja a szexuális, illetve érzelmi örömszerzés - mondta a kutatócsoport vezetõje, José Martins az O Globo címû brazil lapnak.

A homoszexualitást széles körben gyakorló tengeri emlõsök nagyon képlékeny társadalmi szerkezetben élnek, amelyben nem létezik az apafigura, a családi kapcsolatok az anya-gyermek viszonyon alapulnak, a csoport döntései demokratikusan történnek és az állatok nagyon harmonikusan élnek együtt - idézte a kutatók megállapításait az AFP.

A megfigyelést egy helyi delfinkutató állomás végezte a Brazil Környezetvédelmi Intézet (IBAMA), a környezetvédelmi minisztérium és a Petrobras olajtársaság támogatásával. A brazil kutatók felfedezése azért érdekes, mert a tudomány eddig általában tagadta a nem fajfenntartási célokat szolgáló szexuális kapcsolatoknak a puszta létét is állatok körében.

A mintegy 2 méteresre és 75 kilósra megnövõ delfinek különösképpen lenyûgözték a brazil tudósokat a szexuális aktus közben végzett erõteljes testmozgásukkal. A fonódelfinként is ismert tengeri emlõs az egyik legakrobatikusabb cetfaj, jellegzetesek magas, pörgõ ugrásai, amelyek során akár 7-szer is megpördül tengelye körül.

A 3-színû (fekete-szürke-fehér) mintázatukról felismerhetõ trópusi delfinek reggelente százával keresik fel a Brazília északkeleti partjainál fekvõ vulkanikus szigetcsoportot, amelyet természetes ellenségeiktõl, a cápáktól való menedékhelyként használnak.

Kétdiplomás bakfisok

Moszkva, 2001. július 20. (MTI) - Megszerezte második diplomáját is Oroszország két legfiatalabb egyetemistája, két testvér, a 14 éves Diana és a 16 esztendõs Angela Knyijazeva. A bakfisok a héten jogtudományból diplomáztak az új moszkvai egyetemen - közölte az AFP-vel édesanyjuk.

A lányok tavaly a moszkvai pénzügyi akadémián szereztek diplomát, miután három év alatt végezték el az ötéves stúdiumot.

Diana és Angéla 1999 óta szerepel az orosz rekordok könyvében. Az általános iskolát a lányok öt év alatt végezték el, mivel szüleik úgy vélték, hogy a tíz évfolyamos iskolai oktatás túl primitív a két csodagyerek számára.

Titánfogakat kapnak az amerikai rendõrkutyák

Miami, 2001. július 20. (MTI-Panoráma) - Tovább "fejlesztik" a rendõrkutyákat az Egyesült Államokban: titánfogakkal vértezik fel õket, hogy jobban tudjanak harapni.

A 35 kilós német juhász, Apak például egy floridai kisváros rendõrségét segíti, s több száz fajtatársához hasonlóan nemrégiben õt is meglátogatta a fogorvos. "Korábban nem nagyon akart harapni"- magyarázza idomítója, Tim Ellis. "Két felsõ szemfoga letört, s ez problémákat okozott munkájában. Valamit tenni kellett, hogy harapásának hatékonyságát megõrizzük, így esett választásunk a titánfogakra." A The Sunday Telegraph címû brit lap beszámolója szerint ma már elég, ha hátrahúzza ínyét, máris mindenkit kiráz a hideg: két felsõ szemfoga ugyanis elnyûhetetlen fémbõl van, ami kissé "8. utas" (alias Alien) jelleget ad neki.

Gyakori eset, hogy edzés közben vagy ketrecük rácsainak harapdálásakor a német juhászkutyák szemfogai - ez a négy hosszú fog, amelyeket nem lehet nem észrevenni - letörnek vagy megrongálódnak, s ez azután a harapást fájdalmassá teszi számukra. Márpedig milyen rendõrkutya az, amelyik nem mer harapni vagy nincs kedve hozzá?

A probléma orvoslására az Egyesült Államokban egyre elterjedtebb gyakorlat, hogy fémfogakat építenek be a kutyusok állkapcsába. Hiszen jóval olcsóbb egy fogorvost hívni Apak fogainak beültetésére (600 dollár foganként), mint vásárolni és kiképezni egy új kutyát (több mint 10 000 dollár állatonként). Minden évben mintegy 600 - többségében "hivatásos" - kutyán végzik el ezt a fajta beavatkozást.

"A négy nagy szemfog az elsõ szembetûnõ dolog, amikor egy kutya kinyitja a száját, s fogait mutatja" - mondja Jim Watson, az Észak-amerikai Hivatásos- és Rendõrkutyák Szövetségének (mert ilyen is van!) titkára. "A fém szemfogak jelenléte pedig felkelti majd az emberek figyelmét és még inkább meg fogja rémíteni õket. Már az is elég félelmetes, ha a kutya ugat, de még elrettentõbb, ha közben látjuk a napot ragyogni fémfogain."

Egyébként, ha hihetünk Apak idomítójának, elvétve fordul elõ, hogy egy-egy letartóztatás során a kutyusnak igénybe kelljen vennie tépõfogait. Általában a jelenléte elég ahhoz, hogy a gyanúsítottak ellenállás nélkül megadják magukat. "Az emberek többsége inkább hagyja, hogy elfogják, mintsem hogy egy kutya megharapja. Az elmúlt évben harminc letartóztatást végeztünk a kutyussal, s közülük csak kétszer kellett Apaknak harapnia" - mondja Tim Ellis.

Feleségsúlyküszöb Finnországban

Helsinki, 2001. július 20. (MTI-Panoráma) - Finnországban 42 kilogrammban szabták meg a feleségek minimális súlyát. A "kilóköszöb" pusztán azokra vonatkozik, akik részt vesznek a jövõben a feleségcipelõ világbajnokságokon.

Ezeknek a viadaloknak Sonkajarvi falu ad otthont minden esztendõben, és az idei, múlt hét végi bajnokságon egy olyan pár gyõzött, amelynek hölgytagja mindössze 34 kilót nyom. A 42 kilogrammos minimálsúllyal a szervezõk elejét akarják venni annak, hogy túlzott fogyókúrába kezdjenek a jövõben a párok szebbik nemû tagjai.

A versenynek ugyannyira fontos a vidámsága, mint a sportértéke - mondta a Reutersnak a verseny egyik szervezõje.

"Vérdíjazott" gumievõ nyest

Bécs, 2001. július 20. (MTI-Panoráma) - Vérdíjat tûztek ki egy vérszívó fejére egy osztrák faluban. Annak, aki "élve vagy (dög)ölve" kézre keríti a körözött nyestet, 218 euró üti a markát. A prémes állat azzal vívta ki maga ellen a vérdíjat, hogy elõszeretettel rágcsálja az autók gumijait.

Eddig már vagy kétszáz abroncsot rágott használhatatlanra, és Klaus - így hívják a nyugat-ausztriai falut - lakosai hiába helyeztek ki csapdákat, a "gumiölõ" nyest sohasem ment lépre. A polgármester ezek után döntött a vérdíj mellett, amelyet azonban csak két hónappal a nyest beszolgáltatása után fizetnek ki, hogy - az autóabroncsok megrágásának megszûnte - bizonyíthassa, valóban a gumifalót "semlegesítették", nem pedig egyik "kollégáját".

Nyestek már korábban is gyakran tettek kárt autókban, de csakis a motornál lévõ kábeleket rágcsálták szét. A "vérdíjazott" példánynak azonban kizárólag a gumikra fáj a foga - mondta a Reutersnak Klaus polgármesteri hivatalának titkárnõje.

Erõszakcsökkentõ börtönkoszt

Mexikóváros, 2001. július 21. (MTI-Panoráma) - Erõszakcsökkentõ börtönkosztot kapnak a legerõszakosabb brazil rabok. Az új étrend a korábbinál több vasat és kalciumot tartalmaz, mert ezek ellensúlyozzák az erõszakra ingerlõ mangán hatását.

Hogy a mangán agresszióra ösztönöz, már a hetvenes években megmutatkozott az Egyesült Államokban, amikor szójaalapú tejet kezdtek adni csecsemõknek. A szójás babatejben ötvenszer annyi a mangán, mint az anyatejben, ennek eredményeként az elõbbit fogyasztó csecsemõk idõvel agresszívabbak lettek anyatejes társaiknál.

Az Egyesült Államokban már kipróbálták a "békítõ" börtönkosztot 138 elítélten. A féléves "diéta" eredményeként 38 százalékkal csökkent az agresszív viselkedésbõl következõ incidensek száma.

Ha az újítás Mexikóban is beválik, akkor hasonló Börtönkoszt-változások várhatók egész Latin-Amerikában - jelentette a Reuters.

Nyúlvadászat a stockholmi belvárosban

Sockholm, 2001. július 21. (MTI-Panoráma) - A svéd fõváros Kungsholmen (Király-sziget) kerülete vezetõségének rendeletére elpusztítják a Stockholm belvárosában szabadon élõ házinyulakat - jelentette a Svenska Dagbladet címû lap.

A néhány évvel ezelõtt gazdáik által az utcára kitett házinyulak rendkívül gyorsan és nagy mértékben elszaporodtak. Tanyájukat parkokban és a lakónegyed labdarúgópályáján ütötték fel.

A lap értesülése szerint eddig mintegy ötszáz "belvárosi nyuszit" puffantottak le vadászok - volt olyan nap, hogy harmincnyolcat kaptak puskavégre. A lelõtt állatok tetemét elhamvasztják. A nyuszikból még legalább félezer tengeti életét ezen a stockholmi belvárosi szigeten.

A Djurens Raett elnevezésû svéd állatvédõ szervezet felháborodását fejezte ki a tapsifülesek módszeres kiirtása miatt és szóvivõjük, Karin Gunnarssson azt ajánlotta, hogy inkább ivartalanítsák õket - jelentette az AFP.

Pletykatilalom

Sao Paulo, 2001. július 21. (MTI) - Megtiltotta a pletykálkodást egy brazil város, de nem az összes lakosnak, hanem csak az alkalmazottainak.

Cascavel településen a városi alkalmazottak ezentúl, ha alaptalan híreszteléseket továbbítanak, hivatalosan felelõsségre vonhatók és büntethetõk, akár elbocsátással is.

A pletykatilalmi rendelet fõ szorgalmazója, Alcebiades Pereira da Silva, a város egyik tanácsosa szerint a közalkalmazottaknak morális joguk van pletykamentes környezetben dolgozni - jelentette a Reuters.

Vitaminpólók

Tokió, 2001. július 21. (MTI) - C-vitaminos pólókat fejlesztett ki egy japán cég.A trikó szövetszálai olyan vegyületet tartalmaznak, amely emberi bõrrel találkozva C-vitaminná alakul át. A reakciót a test melege indítja el, a vitamin pedig viselõjébe szívódik a bõrén keresztül.

A póló C-vitamin tartalma két citroméval ér fel, és mintegy harminc mosásig hat. A cég a jövõ év elején fogja piacra dobni vitaminpólóit, árukról egyelõre nem közölt adatot.

A vállalat tervbe vette másfajta vitaminokkal "dúsított" ruhák gyártását is, egyebek között vitamonozott bugyikét és gatyákét. Vitamintartalmú öltönyöket, kosztümöket és nagykabátokat azonban nem fog gyártani, mivel ezek a ruhafélék nemigen érintkeznek közvetlenül viselõjük bõrével - jelentette a Reuters.

94 éves dédi aktfotója a Penthouse-ban

Rio de Janeiro, 2001. július 31. (MTI-Panoráma) - "A testem még nagyon jól néz ki, de aztán mûvészi fotókat készítsen és ne amolyan Playboy-szemetet!" - okította ki a fotóst egy 94 éves brazil színésznõ, amikor aktfotóztatta magát Penthouse címû magazin részére. Dercy Goncalves szabad szájú dédnagymama már évtizedek óta kedvence a braziloknak, amiért nem léteznek számára tabuk.

A matróna aktfotói a Penthouse-ban tényleg megjelennek, méghozzá a szeptemberi számban - erõsítette meg a lap szóvivõje. Elmondta továbbá, hogy a képekhez két cikket is mellékelnek: az egyik a színésznõ életét ismerteti, a másik pedig az idõsebb emberek nehézségeirõl szól Brazíliában - áll a dpa jelentésében.

Automata ujjrövidülõs, önkivasalós ing

Párizs, 2001. július 31. (MTI-Panoráma) - Olyan inget talált fel egy olasz divatház, amelynek ujjai önmûködõen megrövidülnek, amint viselõjének melege van. További "bónusz", hogy az inget soha nem kell vasalni - jelentette a New Scientist címû brit szaklap legújabb száma.

Az intelligens ing különleges fonalból készül, amely gyûrõdés esetén "visszaemlékszik" eredeti formájára, amint bizonyos hõfokra felmelegedik. Ha pedig a hõmérsékletet túl melegnek ítéli meg az ing, ujjait azonnal megrövidíti.

"Még ha gombolyaggá préseljük, vagy összehajtogatjuk is az inget, hajszárító bekapcsolására visszanyeri eredeti formáját" - idézte Susan Clowest, az intelligens inget feltaláló Corpo Nove nevû cég szóvivõjét az AFP.

Az okos ruhadarab azonban nem olcsó, rámehet a vevõ inge-gatyája az ingre: darabja 4300 euróba kerül.

Próbaper: repülés, "turistaosztály-szindróma"

London, 2001. július 30. (MTI) - Precedenst teremtõ próbapert indítanak több légitársaság - köztük a British Airways - ellen az úgynevezett turistaosztály-szindróma áldozatainak hozzátartozói és a betegségen átesettek, azon a címen, hogy a cégek is felelõsek a hosszú távú utakon fellépõ, mélyvénás trombózissal járó, sok esetben végzetes tünetegyüttesért.

A betegség kilenc halálos áldozatának képviselõi, húsz túlélõvel együtt hétfõn közölték a légitársaságokkal Londonban, hogy több millió fontos per indul ellenük, annak bebizonyítására, hogy a légiforgalmi cégek már 30 éve tudnak a hosszú utakon fellépõ betegség veszélyérõl, de nem figyelmeztették a zsúfolt turistaosztályokon ülõ, leginkább veszélyeztetett utasokat a kockázatra.

Az ügy elõször tavaly októberben került a brit lapok címoldalára, amikor egy Ausztráliából érkezett fiatal walesi nõ 20 órás repülés után a londoni Heathrow repülõtéren holtan esett össze. Nem sokkal az eset után egy brit parlamenti bizottság nyilatkozatban szólította fel a légitársaságokat, hogy figyelmeztessék utasaikat a hosszú ideig mozdulatlanul ülés veszélyeire.

A The Lancet brit orvosi magazin legutóbbi felmérése szerint a hosszú távú repülõjáratok utasainak 10 százalékát is veszélyeztetheti a fél-egy napos egy helyben üléstõl kialakuló trombózis.

A pert indító csoport élén Emma Christophersennek, egy tavaly Londonban 28 éves korában meghalt walesi nõnek a szülei állnak.

A British Airways hétfõi nyilatkozatában közölte, hogy a repülõjegyekhez már külön figyelmeztetést mellékel, amelyben felhívja az utazók figyelmét arra, hogy a hosszú repülõutakon idõnként álljanak fel üléseikbõl, és mozgassák át tagjaikat. A BA szóvivõje szerint a mélyvénás trombózis nemcsak repülõutakon, hanem hosszas autózás vagy vonatozás közben is elõfordulhat.

Csak Nagy-Britanniában évente 20 ezren halnak meg a tüdõbe kerülõ vérrögöktõl, s szakértõk szerint az esetek tíz százaléka hosszú repülõutakkal hozható összefüggésbe.

Özvegytilalom depresszió ellen

Szrinagar, 2001. július 30. (MTI-Panoráma) - Betiltották az özvegy szó használatát a hivatalos iratokon két indiai államban, hogy kevésbé legyenek rosszkedvûek a férjüket elvesztett asszonyok. Az intézkedés oka, hogy Dzsammu és Kasmír államban 1989 óta legkevesebb tízezer asszony lett özvegy a tucatnyi helyi harci szervezet összecsapásai miatt. Ezért aztán az özvegyi depresszió enyhítése végett a hatóságok elrendelték, hogy a jövõben az iratokon az özvegy szó helyett az a kifejezés álljon: a néhai xy felesége.

"Amikor az érintett hölgyet amúgyis lesújtja a gyász, a kellemetlen felhangú özvegy szó használatával súlyosbodhat depressziója és lelki válságba taszíthatjuk" - idézte a Reuters az illetékes kormányok nyilatkozatát.

Demográfia - 2070-ben tetõzik a világnépesség szaporodása

London, 2001. augusztus 1. (MTI) - Meglehet, hogy világ népességének növekedése 2070-ben tetõzik, majd pedig hanyatlani kezd - legalábbis ezt feltételezik a Nature brit tudományos folyóirat csütörtökön megjelenõ számában publikáló demográfusok.

A tanulmány szerzõi 85 százalékosra becsülik annak valószínûségét, hogy a világ népessége 2100 elõtt megszûnik növekedni, és 15 százaléknyi esélyt még annak is adnak, hogy az évszázad végére a teljes népesség létszáma kisebb legyen, mint a mai.

A Föld lakossága - valószínûsíti a három szerzõ - 9 milliárddal tetõzik 2070-ben, majd csökkenésnek indul, és 2100-ban már csak 8,4 milliárd lesz. Ez 1 milliárddal kevesebb, mint amennyit az ENSZ demográfiai jóslata tartalmaz.

A Nature-cikk kutató-szerzõi - Wolfgang Lutz (Ausztria), Warren Sanderson (Egyesült Államok) és Sergei Scherbov (Németország) - a déli félteke népei által mindinkább uralt világot vetítenek a jövõbe, s úgy számolják, hogy a 60 év fölöttiek számaránya 10-rõl 34 százalékra növekszik. Ez magasabb arány, mint a napjainkban Nyugat-Európában mutatkozó. A kutatók abból indulnak ki, hogy addigra az elöregedés a világ minden régiójának lakosságára jellemzõ jelenség lesz.

Kína és Délkelet-Ázsia - amelyek most hasonló népességgel rendelkeznek - egymástól eltérõ fejlõdésnek néznek elébe a tanulmány jövõképe szerint. A termékenység Kínában elõbb mutatkozó hanyatlása következtében az évszázad közepére az országban 700 millióval kevesebben lesznek, mint Délkelet-Ázsiában - tartalmazza a Nature cikke.

A földönkívüliek itt vannak, alig 40 kilométer magasságban ? - brit feltételezés

London, 2001. augusztus 1. (MTI-Panoráma) - Brit tudósok szerint E.T.-t, vagyis a Földön kívüli életet nem ezer fényévekre, más csillagok körül, hanem a Föld felszínétõl 41 kilométerre kell keresni: a Cardiffi Egyetem professzora, Chandra Wickramasinghe szerint ugyanis kizárólag földönkívüli eredetûek lehetnek azok a mikrobatelepek, amelyeket ebbõl a magasságból gyûjtött be egy tavaly felbocsátott magaslégköri kutatóléggömb.

A brit tudós egy kaliforniai tudományos tanácskozáson kifejtette: a mikroorganizmusokat a léggömb messze a 16 kilométeres magasságban húzódó tropopauza feletti légrétegekben találta, vagyis azon "plafon" felett, amelynél magasabbra a tudomány mai állása szerint nem szivárog fel levegõ a felszínhez közeli rétegekbõl.

A tíz brit tudós által összeállított és a konferencia elé terjesztett értekezés szerint "elsõ látásra bizonyítottnak tekinthetõ" a léggömb szûrõjében azonosított mikroorganizmusok ûrbeli létezése. Ha ez helytálló megállapítás, az komoly muníciót ad az úgynevezett pánspermia-elmétel híveinek, akik szerint az élet magvait a Földön (is) ûrbeli vándorok - leginkább becsapódó üstökösök - hintették el az õsidõkben.

Ez nem új teória, mint ahogy a híveivel vitatkozó ellentábor azon érvelése sem, hogy mi szükség lett volna ûrbõl érkezõ életcsírákra, amikor 4,5 milliárd éve a Földön is jelen volt az élet kialakulásához szükséges minden elem. A pánspermia-elmélet bírálói szerint a tudományos közösségnek tartania kell magát a kutatás azon alapelvéhez, miszerint ugyanazon jelenség egyszerû és bonyolult magyarázata közül az egyszerû helytállósága a valószínûbb.

Ehhez tartotta magát Wickramasinghe professzor egyik legközelebbi kollégája, David Lloyd, a Cardiffi Egyetem mikrobiológia tanszékének vezetõje is, aki a The Independentnek azt mondta: ma még legfeljebb azt lehet kijelenteni, hogy 41 kilométeres magasságban valóban mikroorganizmusokat találtak, de hogy ezek honnan jöttek, azt senki nem tudhatja. Lloyd professzor szerint azonban az ember eddig nem talált olyan helyet a Földön, ahol ne lettek volna mikrobák, beleértve a létezõ legszélsõségesebb környezeteket is.

Az E.T.-mikroorganizmusok fellelésének hírét kétkedve fogadó tudóstársak szerint az ûrbeli eredetnél prózaibb magyarázat is kínálkozik: vagy maga a kutatóberendezés volt eleve szennyezett, vagy a mikrobák valahogy - például egy rakéta oldalára tapadva - mégis áttörték a tropopauzát, és megtelepedtek a légkör és a világûr határán.

Magyar hírességek a dunaszekcsõi löszfalon

Dunaszekcsõ, 2001. augusztus 1. (MTI) - Kedvencei portréját faragja a dunaszekcsõ melletti löszfalba Schivánovits Miklós helybeli mûkedvelõ kõfaragó.

Az MTI érdeklõdésére a mûvész szerdán elmondta, hogy az amerikai Mount Rusmore-hegységben látható elnökportrék ihlették meg, s annak mintájára a falu borozója mellett álló nyolc méter magas löszfalba örökíti a község kedvenceit: Lagzi Lajcsit, Markos Györgyöt, Nádas Györgyöt és Nagy Bandó Andrást. Lagzi Lajcsi két méteres portréját már el is kezdte löszbe vésni. A faragott portrékat ki is festi majd - számolt be terveirõl Schivánovits Miklós.

Dunaszekcsõ idõrõl idõre feltûnik a hírekben: néhány éve ebben a faluban nyitottak tamagocsi-temetõt, itt építették meg az elsõ dunai vízlépcsõ-t, és kötélhúzást rendeztek a Duna fölött.

Nem simulhat testhez az izraeli katonalányok pólója

Tel-Aviv, 2001. július 27. (MTI-Panoráma) - Lejár az ideje az izraeli hadseregben szolgáló nõk túlságosan testhez simuló felsõruházatának. A katonalányoknak - legalábbis a laktanya területén - "erkölcsösebb felsõruhát" kell ezentúl viselniük - jelentette a Maariv címû lap.

A hadsereg fõrabbija elõzõleg nyilvánosan megütközését fejezte ki a nõi újoncok túlságosan merész szabadidõ-ruházata miatt. Ezt mindenekelõtt a vallásos érzelmû katonák erkölcseit féltve jegyezte meg a fõrabbi. Sokuk figyelmét ugyanis túlságosan lekötötte a katonalányok testhez álló ruházata. Akadtak fiatal katonafiúk, akik arra panaszkodtak, hogy ezáltal nem kívánt kísértésnek vannak kitéve - olvasható a dpa jelentésében.

Izraelben nemcsak a férfiak: a nõk is kötelesek katonai szolgálatot teljesíteni, a vallási iskolák, a jesivák hallgatói azonban felmentést kaphatnak ez alól.

Féllábúak a Mont Blancon

Chamonix, 2001. július 26. (MTI-Panoráma) - Csütörtök délután Európa legmagasabb hegycsúcsára, a 4807 méter magas Mont Blanc tetejére ért egy féllábú belga alpinista, aki két speciális mankója, két testvére és három hegyivezetõ segítségével mászta meg a hegyet.

A 30 éves Arnaud Van Schevensteen, jelentette a helyszínrõl az AFP ugyancsak a csúcson lévõ riportere, meghatottan térdre ereszkedett, karjait az égnek emelte, összeölelkezett testvéreivel - majd rövid pihenõ után sítalpon ereszkedett alá az egyik vezetõvel a 3051 méteren lévõ Grand Mulets menedékházhoz, ahonnan helikopterrel tér haza.

Arnaud Van Schevensteen 9 éves korában vesztette el egyik lábát, csontrák következtében.

A Mont Blanc expedícióra szerda délután indult el. Az alpinista már több vállalkozással bizonyította, hogy féllábú ember nem félember: 1994-ben a lillehammeri téli paraolimpián a belga válogatott tagja volt, részt vett a belgiumi Francorchamps-ban a 24 órás autóversenyen 1999-ben, a tavalyi Párizs-Dakar autóversenyen pedig a 65. helyen végzett. Idén januárban megmászta a tanzániai Kilimandzsárót, Afrika legmagasabb csúcsát.

Schevensteen a héten már a második féllábúként ért fel a csúcsra: egy nappal megelõzte õt egy ugyancsak 30 éves francia férfi, aki szintén mankókkal és két hegyivezetõ kalauzolásával jutott fel a Mont Blanc csúcsára, szerda délután.

Nõzaklatásról leszoktató tanfolyam

Ankara, 2001. július 26. (MTI-Panoráma) - A nõk zaklatásáról leszoktató tanfolyam indul egy török üdülõhelyen. A kurzusra elsõsorban pincéreket, bármixereket, szállodai liftes fiúkat várnak. A fõ cél: tudatosítani bennük, hogy nem minden külföldi nõ akar szeretkezni velük. A tanfolyamon a bizalmaskodásról, a kacsintgatásról való leszoktatás mellett a megfelelõ viselkedésre, a kellõ távolságtartásra is "kiképzik" a hallgatókat.

A hölgyvendégek panaszai miatt tervbe vett kurzust Side üdülõvárosban tartják, ahova a külföldiek közül a legtöbben Németországból érkeznek - jegyezte meg az AP.

Nem pestis volt a fekete halál

London, 2001. július 25. (MTI-Panoráma) - Az általánosan elfogadott magyarázattal szemben valószínûleg nem a bubópestis baktériuma, hanem egy Ebola-szerû vírus irtotta ki a XIV. század közepén Európa lakosságának negyedét, s ez a vírus akár ma is bármikor ismét útjára indulhat - ez áll abban a tudományos munkában, amelyet a Liverpooli Egyetem két járványkutatója tett közzé a héten.

A történelemkönyvek szerint a késõbb fekete halálnak elnevezett járvány 1347-ben, a szicíliai Messina kikötõjében érkezett Európába. A kórt a jelenleg érvényes magyarázatok szerint a Krím-félszigetrõl hazatért genovai hajósok, illetve a hajópatkányokon élõsködõ, fertõzött bolhák hurcolták magukkal. A járvány öt év alatt végigsöpört az éhínségtõl és háborúktól gyötört kontinensen, és becslések szerint 25 millió halottat hagyott maga után, befolyásolva az európai történelem menetét is.

A két liverpooli kutató azonban most megjelent munkájában azt állítja, hogy az emberiség egyik legszörnyûbb járványának terjedési mintája jóval inkább emlékeztet a vérzéses lázat okozó Ebola-víruséra, mint a pestis baktériumáéra.

A kutatók egyike, Christopher Duncan szerint a járvány sújtotta térségek lakossága hamar rájött, hogy karanténnal elejét lehet venni a kór terjedésének. - A patkányok azonban nem tartják be a karanténszabályokat, vagyis ha a rágcsálók bolhái terjesztették volna betegséget, a járványgócok elzárása a külvilágtól nem lett volna hatékony védekezési módszer - mondta a tudós. Duncan szerint ez arra vall, hogy a kór bolhák közvetítése nélkül, közvetlenül terjedt emberrõl emberre, ami vírusfertõzésre enged következtetni.

A szakértõ szerint a korabeli krónikákban pontosan leírt testi tünetek - a hirtelen támadó láz, a belsõ szervek vérzése és a testfelületen megjelenõ, bõr alatti vérzésre utaló szederjes foltok - is az Ebola-szerû megbetegedések klasszikus velejárói.

Esküvõ a Titanicon ?

St. John's, 2001. július 28. (MTI-Panoráma) - Heves vitát váltott ki egy amerikai jegyespár sajátos ötlete, hogy a hét végén a Titanic roncsai közt mondja ki a boldogító igent. A brit Titanic Társaság szenzációhajhászásnak minõsítette a tervet és kijelentette, hogy az sérti az 1912 áprilisi hajókatasztrófa több mint 1500 halálos áldozatának emlékét.

A võlegény, David Leibowitz 28 éves New York-i internetes tervezõ viszont megértést kért és kijelentette, hogy õk menyasszonyával tulajdonképpen nem tekintik sírnak a hajóroncsot. A nála egy évvel fiatalabb Kimberly Miller, aki látni szeretné az egykori legnagyobb luxusgõzõs maradványait, csupán annyit mondott, hogy "szeretjük a kalandokat".

A jegyespár orosz kutatóhajóval érkezik az Új-Foundlandtól 650 kilométerre délkeletre fekvõ helyre, ahol a Titanic 1912-ben elsüllyedt. Egy orosz mini-tengeralattjárón merülnek le az Atlanti-óceán négy kilométer mélyen fekvõ fenekére, ahol a roncsok között sor kerülne az esketési szertartásra. A költségeket 54 ezer kanadai dollárra becsülik.

Mikrochip a szem mélyén: biztató amerikai kísérletek a vakság leküzdésére

Washington, 2001. augusztus 2. (MTI) - Chicagói sebészek nem kevesebbel próbálkoznak, mint hogy részben visszaállítsák, illetve megadják a látóképességet vak embereknek: programjuk második fázisában újabb három világtalan ember szemébe ültettek be szilícium-mikrochipet.

A mostani három megoperált beteggel együtt immár hat ember retinája mögé helyeztek be chipet, amely ha az orvosok elképzelése szerint fog mûködni, akkor vakok millióinak adhatja vissza szemük világát.

A tûfej nagyságú chipet kifejlesztõ Illinois állambeli Optobionics cég nem számolt be a 2000 júniusában elvégzett elsõ szemmûtétek sikerérõl, csak annyit tudni, hogy a chipek mûködnek. A tudományos elképzelés mindenesetre az, hogy a miniatûr (két milliméteres) chipek, az egészséges retinasejtek feladatát ellátva, olyan elektromos jelekké alakítják a beérkezõ fénycsomagokat, amelyeket azután a látóidegen keresztül az agyba továbbítanak, ahol megjelenik a látott kép.

A chipet feltaláló Alan Chow gyermekszemész azt mondta, hogy a chipek nem adhatják vissza teljesen az embernek a látást, a "chipszemû" személy nem fog tudni autót vezetni, de arra képes lesz, hogy arcokat felismerjen, és közlekedni tudjon egy szobában.

Az Optobionics azt mondta, hogy reményei szerint az év végéig olyan haladásról számolhat majd be az eddigi hat betegnél, amelynek alapján a technika sokkal szélesebb körû kipróbálására nyílik majd mód.

Az orvosok szerint a mikrochippel elvben segíteni tudnak majd az örökletesnek vélt retinabetegségeken éppúgy, mint a korral járó, retinagyengülés okozta látásromláson.

Óvszerautomaták az Antarktiszon

Wellington, 2001. augusztus 3. (MTI-Panoráma) - Óvszerautomatát állít fel az Antarktiszon Új-Zéland.

A gumióvszereket kiadó gépekbõl rögtön kettõt is hadrendbe fognak, pedig feltehetõen egyetlen is ki tudná elégíteni az igényeket. Túl hosszan kígyózó sorokra ugyanis nem kell számítani, hiszen ötvennél kevesebb ember telel ki a jeges földrészen. Igaz viszont, hogy nyáron és tavasszal megugrik az idegenforgalom, és több száz turista fordul meg - bár nem egyszerre - az új-zélandi Ross kutatóbázison, amely otthont ad a gépeknek. Ráadásul a szomszédból, az amerikai McMurdo bázisról is átruccanthat néhány "megszorult".

Az idegenforgalom ellenére is igen kicsi azonban a település lélekszáma, ami miatt azután mindenki jól ismer mindenkit. Így ha valaki a helyi boltban óvszert vesz, a többiek azonnal mindent gyanítanak. Az automaták révén viszont könyebb az ismeretlenség homályában maradva szert tenni óvszerre - magyarázta a gépek szállítója.

Az Antarktiszon gyakran mínusz 60 Celsius fokos hideg dermeszti az életet. Ennek ellenére az augusztusban odaérkezõ automaták óvszerei ugyanolyan vékonyak, mint a melegebb éghajlaton használatosak, nem kaptak szõrmebélést és nem irhabundásak.

80 éves könyvtári késés

Boston, 2001. augusztus 3. (MTI-Panoráma) - Csaknem 80 év késéssel vitt vissza egy hölgy egy bostoni könyvtárba egy könyvritkaságot: Charles Darwin A fajok eredete címû mûvének egyik elsõ kiadású példányát.

Az 1859-ben nyomtatott könyvet Julie Geissler szolgáltatta vissza, ükapja fivérének házában bukkant rá, benne a könyvtár pecsétjével.

A könyvtár nem rótt ki késedelmi díjat, sõt, igen hálás volt a becsületes visszaszolgáltatónak, mivel a könyv értéke 10 ezer dollár körül van. Darwin mûvének elsõ kiadása 1250 példányban jelent meg, és az eredeti borítójú példányok értéke több tízezer dollárra rúg.

A szóban forgó könyvet ugyanakkor újra kötötték, de így se teljesen hibátlan. A könyvtár még a XIX. század hatvanas éveiben kapta ajándékba. Hogy azután pontosan hány évet nélkülözte a múlt században a Geissler család miatt, nehéz megmodani. Az biztos, hogy az 1933-as leltározáskor már nem volt meg, de lehet, hogy tíz évvel korábban sem - jelentette a Reuters.